Szerző: judit

Janikovszky Éva

(Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.)

Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.

Kucses Éva Etelka Nanetta néven született zsidó polgári családba, Kucses Pál műszaki kereskedő és Bartos Júlia Lili gyermekeként. Apja nevét később Kispálra magyarosította.

Kucses Pál, a katolikus Kucses Károly és Tóth Etelka fia 1924-ben vette feleségül a jómódú, izraelita Bartos Lipót és Schaffer Zsófia lányát, Bartos Júlia Lilit. Az ifjú házaspár elvált, amikor 7 éves volt a kislányuk, Kucses Éva.

Anyai nagyapja, Bartos Lipót szegedi könyv-és papírkereskedő volt, jónevű könyvesboltja volt a belvárosi korzón. Nevelőapja Donászy Kálmán, újságíró, költő, akit „kispapának” hívott és naplójában szeretettel említett. Neki köszönheti első irodalmi élményeit. 1939-ben kedvenc íróm kategóriájába Donászy nevét írta 13 évesen.

Pályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta.

Gyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja

Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták

Díjak ,elismerések:

• 1973 Deutscher Jugendbuchpreis: német nyelvterületen a Ha

én felnőtt volnék c. műve lett az Év Gyerekkönyve

• 1977 József Attila-díj
• 1979 Ifjúsági díj
• 1979 Állami Ifjúsági Díj
• 1985 SZOT-díj
• 1986 Gyermekekért díj
• 1988 Mosolyrend Lovagjává választják (Lengyelország)
• 1990 Greve-díj
• 1993 Budapestért díj
• 1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének

gyermekirodalmi díja

• 1996 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
• 2001 Móra-díj
• 2002 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 2002 Szent Imre-díj
• 2003 Kossuth-díj

Könyvtárunkban megtalálható könyvei közül:

• Ájlávjú
• Felnőtteknek írtam
• Már megint
• De szép ez az élet!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Janikovszky_%C3%89va

 

Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja,

Július elseje minden évben a magyar egészségügy ünnepe.

Ezen a napon született Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként ismernek.

Ki volt Semmelweis Ignác?

Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője 1818-ban született. Elsőként tekintett a gyermekágyi lázra, mint ami egy fertőzés következménye és nem önálló betegség. Rájött, hogy a kórt maguk az orvosok terjesztik: a boncolásokat is végző nőgyógyászok adják át a szülő nőknek a fertőzést. A megoldást a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetése jelentette, de a felfedezést az akkori orvostársadalom nem támogatta. Más osztályokon kezdetben nem is vezették be a vizsgálatok közötti és az osztályra való belépéskor kötelező klórvizes kézmosást, a kórtermek rendszeres takarítását és szellőztetését, hiába próbálta statisztikákkal is alátámasztani felfedezését.

Csak évekkel később, halála után derült fény a felfedezése hasznosságára, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték használni. Manapság a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.

A magyar egészségügy napja

2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését kifejezzék. A javaslat 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis-nap, az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra számára munkaszüneti nap.

 

2022. június 24. Szent Iván éjszakája!

Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő kereszteli meg Jézust. Az ő személye kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel. Magyarországon a Szent Iván név terjedt el. Egyes vidékeken Virágos Szent Jánosnak vagy Búzavágó Szent Jánosnak is nevezik.

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, ekkor legrövidebb az éjszaka.

A szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja, melynek célja megőrizni a fényt, segíteni a Nap évenkénti újjászületését. Az egyház már az V. században beépítette a liturgiába és megszentelte a Szent Iván napi tüzet. A tűznek tisztító hatása van, nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is tisztítja.

A faluvégen, erdőszélen rakott tüzeknek varázserőt tulajdonítanak: megvédenek a boszorkányoktól, a rovaroktól, rágcsálóktól, betegségektől, elsősorban a pestistől, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Szokás különféle gyógynövényeket, illatos növényeket égetni, füstölni, hogy a gonoszt távol tartsák.

A tűz körül a fiatalok termékenység- és szerelemvarázsló dalokat énekelnek, körülállják, körültáncolják a tüzet. Az izzó parazsat, majd a kihűlt hamut szétszórják a földön, hogy ezzel megóvják a termést.

Sok helyen szokás a tűz átugrása is, mely a néphit szerint szerencsét hoz.. Háromszor kell átugrani, hogy Szent Iván – vagy Szent János – közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek.

Ugranak a fiatalok egyedül, vagy párban is, hogy együtt maradjanak. A lányt a legény viszi át a tűzön, hogy megtisztuljanak, és amikor családot alapítanak, sok gyermekük szülessen.

Régen a tűzugrás alatt a falu összes fiatalját összeénekelték valamelyik párosító énekben. Ez bizony hosszú ideig tartott. Innen ered a mondás: hosszú, mint a szentiváni ének.

A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy.

A tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak.

Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották.

A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

Forrás: https://www.rfmlib.hu/…/junius-24-szent-ivan-keresztelo…

Az angyalok tanácsai Szent Iván-éj napjára:

https://hir.ma/…/az-angyalok-tanacsai-szent-ivan…/719451

Ünnepi könyvhét 2022.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 93. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet.

Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozata ebben az évben június 9-12. között nyitja meg kapuit a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén. Könyvheti lista megtalálható az alábbi linken:

https://unnepikonyvhet.hu/…/konyvheti_jegyzek_2022…

Agócs Sándor : Szőrén az Időt című verses kötete is az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelenik meg.

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából a Tősfürdő és a csónakkölcsönző területén helyeztünk el ajándékkönyveket.

Jó olvasást mindenkinek!

” A könyvet mindig ketten

alkotják: az író, aki írta,

s az olvasó, aki olvassa.”

( Kosztolányi Dezső)

 

PÜNKÖSD

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCnk%C3%B6sd

Trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.[7]

A szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben.

A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért (161. cikk), a VIII. rész további cikkeiben és függelékeiben pedig részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit.[6] A szerződésbe foglalt megállapítások megegyeztek az Edvard Beneš cseh politikus által megfogalmazottakkal, aki így vélekedett: „Az egész világ elborzadt … és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/…/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5…

 

KÖSZÖNTJÜK A PEDAGÓGUSOKAT!

Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusok jogairól szóló,
150 paragrafusból álló határozatot.
Magyarországon 1952. június 7–8-án ünnepelték először ezt a napot, s ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket, később egyes kitüntetéseket az ország legjobb pedagógusainak.
1993 és 2012 között a tanárok, oktatók kitüntetése január 22-én, a magyar kultúra napján történt.
2013-tól ismét e napon adják át az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.