Hónap: 2022 április

A dr. Hawkins által részletezett elengedés egy olyan egyszerű és hatékony módszer, melynek segítségével felszámolhatjuk a szeretet, az öröm, a siker, az egészség, sőt még a megvilágosodás belső gátjait is. Bár dr. Hawkins gyakran nevezi az elengedést technikának, mégis inkább egy az emberi természetbe kódolt, gyakran öntudatlanul is megélt belső elmozdulásról van szó. Ha ezt egyszer tudatosan végigkísérjük, olyan eszközzé alakíthatjuk, amelynek az élet bármely területén hasznát vehetjük.

A felkínált módszerek nemcsak a kíváncsi Olvasónak válnak javára, hanem minden szakembernek is, aki a mentálhigiénia, a pszichológia, a gyógyászat, az önsegítés, a szenvedélybetegségek vagy épp a spirituális fejlődés területén dolgozik.

Dr. Hawkins ebben a könyvébenben az emberi tapasztalásnak arról a legbelső, misztikus szentélyéről ad beszámolót, amely szavakkal szinte kifejezhetetlen. Mindazoknak, akik valóban keresik az igazságot, és akiket saját élettapasztalataik késztetnek, kényszerítenek emberi létük mélyebb megértésére, ez a könyv a maga tiszta világosságával felbecsülhetetlen bátorítást jelent.

Dél-Amerikában az Andok hegység alatt sok ezer kilométeres labirintusrendszer húzódik. Az ecuadori Tayos-barlang épített kapuján át egy ősi világba utazunk, melyre Móricz János felfedező bukkant a múlt század derekán. E kapu egyike a néhány lejáratnak egy ismeretlen, mesterséges építésű földalatti világba, mely a Fémkönyvtár írásos lemezei mellett számtalan kulturális örökséget rejt, bizonyítva egy özönvíz előtti fejlett civilizáció létét. Az ősi Amerika földjére a Csendes-óceánba süllyedt MU kontinensről menekült a kara nép, akik a mi Kara-pot, azaz Kárpát-medencénk névadói vagy az ősi ujgur Kara-kota birodalom alapítói. Ez ugyanaz az „úr”, maúr avagy Magúr népe, mint az óegyiptomi birodalomalapító Mada vagy Men népe, a „sumérok” méd utódai, akiket Indiában szakáknak, fehér-hunnak, heftalitáknak, madáknak, Új-Zélandon mauriknak, Amerikában karának, szalaszakának, szakszának, eskitusnak, urunak, mayának, de mi leginkább szkítáknak ismerünk. E soknevű MAG-nép lelke ősidők óta tükröz egy „magos” isteni rendet, szellemében és nyelvében pedig őriz egy különleges tudást. E MAG-erő forrását, egy csodálatos óriás kristályt a tudósok fizikailag is megtalálták Földünk középpontjában. Ez az a MAG, mely a planetáris rendszer részeként közvetíti az isteni kozmikus energiát beavatottjaink, a naga-maga-mágus avagy Tatos-táltos papjaink által. Ők őrizték eredetünket, mely szervesen kötődik a Szíriusz-rendszerhez, ahonnan időnként Égi Mesterek jönnek segíteni MAG-feladatunkban, mely nem más, mint a legtisztább isteni erő, a Szeretet áramoltatása e téridőben is, a Föld nevű bolygón.

Az egyszerű élet művészete szerzőjétől

Félsz?
Tartasz valamitől?
Szorongsz?

Shunmyo Masuno könyvéből kiderül, hogy aggodalmaid többsége egyszerűen nem igazolódik be.

Gondolj bele: hányszor fordul elő, hogy a mindennapjaidat megmérgezi egy rossz sejtelem, de amitől féltél, végül nem következik be!

Az életedet jobbá, szebbé, élvezetesebbé teheted pusztán azzal, hogy megszabadulsz felesleges félelmeidtől.

Ne hasonlítsd magadat másokhoz – a nyugtalanságod oroszlánrésze máris elillan;
Szabadulj meg a felesleges dolgoktól, a lehető legegyszerűbb életet éld;
Ne keresgélj, ne rohanj, ne hagyd, hogy megszállottságok legyenek úrrá rajtad;
Értelmezd pozitívan a dolgokat – egyedül rajtad múlik a döntés, hogy boldog vagy, vagy boldogtalan;
Ne áraszd el magadat túl sok információval;
Szállj ki a versengésből – a zen így kerüli a stresszt;
Aggódás helyett inkább cselekedj – ezáltal kétségtelenül jobbra fordulnak a dolgok.

Ki ne szeretné, ha gyermeke környezettudatos lenne? Ez a színes rajzokkal illusztrált, hétéves kortól ajánlott képeskönyv szemléletes módon, a gyerekek számára is érthető nyelven mutatja be, mi a különbség egy kis családi gazdaság és a nagyüzemi termelés között. Miért fontos a vegyszermentes termesztés és táplálkozás, milyen a boldog állattartás, és miért jó, ha a termelői piacon vásárolunk, és friss alapanyagokból főzünk.

Ki ne szeretné a kutyákat? Évezredek óta társaink a mindennapokban, megosztjuk velük örömünket és bánatunkat, hű társaink. Ez a könyv segítségünkre lehet abban, hogy jobban megismerjük kedvenceinket, hiszen részletes információkat nyújt a gondozásukról, etetésükről, kiképzésükről és egészségükről, valamint leírást ad a legtöbb elismert fajtáról. Számos fénykép segít, hogy felismerjük az egyes kutyafajtákat, és abban is, hogy a fajták jellemzői alapján kiválaszthassuk a saját személyiségünknek és körülményeinknek leginkább megfelelő házi kedvencet.

Vágy és beteljesülés a Kelet kapujában.

Wallid al-Szudairi komolyan veszi a terveit és a céljait. Törtető, konok, ugyanakkor hisz olyasmiben, amiben kevesen hisznek Szaúd-Arábiában. Bár szörnyű tettei után, elsősorban a származása miatt, nem kapja meg büntetését, idővel rá kell jönnie, hogy a Teremtő maga vette a kezébe az igazságszolgáltatást.

Kapcsolata a határozott, gyönyörű jogásznővel, Rajah-val, ingoványos talajra téved, amikor a férfi rádöbben, hogy nem minden alakul úgy, ahogy szeretné. Vannak, akik észrevétlenül kötik gúzsba az embert. Wallid rádöbben, hogy az ő közelében is él egy ilyen nő, és az nem a menyasszonya.

„Valamit birtokol belőlem, és még nem jöttem rá, hogy csinálja, és főképp, hogy mi az a valami.”

Alig hét esztendővel a pusztító kolerajárvány után, 1838 tavaszán minden idők legnagyobb árvize öntötte el az ekkor már rohamosan fejlődő, nyüzsgő és prosperáló várost, Pestet. A hónapok óta észlelt baljós előjelek ellenére a lakosok nem törődtek a fenyegető veszéllyel, és csupán a legalapvetőbb intézkedéseket tették meg a közeledő jeges ár feltartóztatására. Ezért március 13-a éjjelén szinte meglepetésszerűen zúdult rájuk a tengerré duzzadt Duna vize.
A Cholera-naplóból megismert Gruber Vilma, aki ekkor már nem kíváncsi kamaszlány, hanem bájos, fiatal nő, a természeti katasztrófa idején Pesten, az idősebbik nővérének a házában tartózkodik. Mivel az otthonuk a megáradt folyótól csak egy utcányira fekszik, kis családjával hamarosan az események középpontjába kerül. Az ő szemével láthatjuk, ahogyan az „árvízi hajós”, Wesselényi Miklós a veszéllyel mit sem törődve, fáradhatatlanul segíti csónakján a bajba jutottakat. De mások is kiveszik a részüket a mentésből, például az ismert nyomdász, Landerer Lajos vagy István főherceg, József nádor fia.
A tragédia következtében Pesten a házak fele a földdel vált egyenlővé, vagy lakhatatlanná tette őket a napokig dühöngő árvíz. Vajon hogyan lehetséges egy ilyen mértékű katasztrófa után talpra állni, és újrakezdeni az életet – akár egy fiatal lánynak, akár egy városnak?
Fábián Janka új kisregényében választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, és megismerhetjük annak a pár szörnyű napnak a történetét, amely szinte pontosan tíz évvel a forradalom kitörése előtt sokak életét romba döntötte, de egyúttal az újrakezdés reményét is megcsillantotta.

„A nyolcvanas éveimben járok, és soha nem voltam nagyobb békében önmagammal.”

A Minden mulandó elgondolkodtató történetei arról szólnak, hogy a neves pszichiáter, Irvin D. Yalom és páciensei hogyan igyekeznek megbirkózni az emberi lét alapvető dilemmájával: miképpen lehet értelmes életet élni úgy, hogy közben tudjuk, a létünk véges? Megismerünk többek közt egy ápolónőt, aki kénytelen elfojtani a fia halála fölött érzett fájdalmát, hogy enyhíteni tudja páciensei kínjait; egy sikeres vállalkozót, akit barátja öngyilkossága arra késztet, hogy felülvizsgálja addigi életét; és egy idős, hajdan ünnepelt prímabalerinát, aki a múltban él. A Minden mulandó szembenéz az emberi élet nehézségeivel, ugyanakkor méltatja legszebb ajándékait – a szerelmet, a barátságot, a családot. Yalom gondolatai olyan fogódzókat kínálnak, melyekkel nem csupán elviselhetővé, de tartalmassá és élvezetessé is tehetjük mindennapjainkat.

„Ez a Lackfi nem nyugszik. Nem hagy békén az igazságaival. Mindig írnia kell valamit, ami reményt ad. Ami észhez térít. Ami kizökkent a nyugodt lemondásból és önsajnálatból. Csak miattam ír és nekem. Nem száll le rólam. Szinte látom, mikor felveri az Úr: János, ez a gyerek már megint fel akarja adni. Írd meg neki ezt, hogy ne tehesse.” (Péter)
Isten nem automatákat akart teremteni, hanem tépelődő, tévedő, újrakezdő lényeket, akikkel érdemes együtt játszani a legbonyolultabb stratégiai játékot. Gyufásdobozba gyömöszöli kedvünkért a kozmoszt, elkísér urológushoz és adóhivatalba, kemoterápiára és focimeccsre. Megmutathatjuk neki a kedvenc rétünket, melyet ő teremtett, mégis örül a hívásunknak, mint egy kölyök.

Lackfi János újabb jóéjtpuszijai ismét arra hívnak, hogy ne ússzuk meg olcsón, éljünk teljes szívvel, mohón Isten jelenlétében.