Kategóriák
Hónap: 2023 január
Kategóriák
Kézimunka kiállítás
Lakiteleki Községi Könyvtárban kiállítás nyílt a 20 éves kézimunka szakkör munkáiból.
2002. novemberében alakult a könyvtárban a kézimunka szakkör, Vargáné Bodor Judit irányításával.
2014-től a szakkört Horváth Gyuláné Pannika vezeti , helyettese Madari Istvánné Marika, aki alapító tagja a szakkörnek.
Több kiállítást is rendeztek munkáikból könyvtárunkba.
A mai kiállítás 2022. december 22-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt !
Kategóriák
Szent Márton nap
Márton napjához, november 11.-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik, melyek egyrészt Szent Márton és a ludak legendájához kötődnek…
SZENT MÁRTON LEGENDÁJA
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak.
Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni.
A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét.
Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.
Kategóriák
Márton napi „ludasságok”!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2022.11.11-én Márton-napi „liba délutánunkra” !
Programunk ingyenes!
Kategóriák
Mindenszentek
Mindenszentek
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; atinul Festum Omnium Sanctorum) a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart
A hagyomány szerint egyetemes ünneppé V. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap
„E mai napon, szeretteim, mind valamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben. Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk!”
Beda Venerabilis
Kategóriák
Olvasói könyvkívánság
Ön megmondja mit szeretne olvasni? Mi megvásároljuk!
Küldje el kívánságlistáját, hogy mielőbb a kezébe tarthassa a könyvet!
Kategóriák
Zárva – tartás
Kategóriák
Október 23.
Október 23.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.
1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.]
Kategóriák
Agócs Sándor könyvbemutatója
Agócs Sándor: Szőrén az Időt – válogatott és új versek című kötetének bemutatója volt könyvtárunkban. A költővel Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke beszélgetett.
Kategóriák
Rendhagyó könyvtáróra
A Petőfi-emlékév alkalmából Hideg János László magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus, tartott rendhagyó irodalom órát a 7. osztályos tanulóknak, Petőfi és a szerelem – széljegyzetek apró betűkkel, címmel.