Szerző: judit

1814 is eseménydús szezonnak ígérkezik, de e sorok írójának véleménye szerint ez nem igaz Anthony Bridgertonra, London legkívántabb agglegényére, aki ez idáig semmi jelét nem mutatta házasulási szándékának. És az igazat megvallva, miért is mutatná? Nála jobban senki nem játssza a tökéletes élvhajhászt.
Lady Whistledown társasági lapja, 1814. április

De a pletykalap szerzője ezúttal téved. Anthony Bridgerton nemcsak hogy elszánta magát a nősülésre, de már ki is választotta magának a feleségjelöltet. Az egyetlen akadály a hölgy nővére, Kate Sheffield, a legalkalmatlankodóbb nőszemély, aki valaha londoni bálterembe tette a lábát. A tüzes intrikus megőrjíti Anthonyt elszántságával, hogy megakadályozza a házasságot. De amikor Anthony Bridgerton éjszakánként lehunyja a szemét, Kate igen erotikus álmokban jelenik meg neki. A közvélekedéssel ellentétben Kate biztosra veszi, hogy nem a megjavult szoknyavadászokból lesz a legjobb férj; Anthony Bridgerton pedig a legnagyobb élvhajhász. Kate elszántan védelmezi a férfitól húgát, de fél, hogy éppen az ő szíve sebezhető. Amikor Anthony ajka az ajkához ér, hirtelen attól tart, ő maga sem képes ellenállni ennek a megvetendő élvhajhásznak.

A herceg, és én folytatása!

Ha a kuflikról olvasol, biztos, hogy szárnyra kap a fantáziád! Velük mindig olyan különös, mulatságos mesébe csöppensz, amiből legszívesebben ki sem keverednél. Böngészd végig a könyvet, és rá fogsz jönni, miért szereti őket minden gyerek (és felnőtt)!

Először fülelj, hiszen most a legfurcsább dolgok változnak hangszerré a Kuflikupac Kisegyüttes jóvoltából. Aztán heveredj Bélabá mellé a fűbe, és kellemes semmittevés közben ismerd meg a macskalegyek, a levernyó, a kócféreg és a nevetke titokzatos világát!

A döntés című sikerkönyv szerzőjének új, inspiráló és gyakorlati tanácsokat tartalmazó kalauza segít, hogy megszabaduljunk a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet.

Edith Eva Eger elsöprő erejű első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy a szerző miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni. A világ legkülönbözőbb tájairól több ezer olvasó írt Edith Eva Egernek, hogy elmondják, mennyire hatott rájuk A döntés, miként segített feldolgozni múltjukat és fájdalmukat, s egyúttal arra kérték a szerzőt, írjon egy még gyakorlatiasabb kötetet.

Az ajándékkal Eger olyan kézikönyvet nyújt át olvasóinak, amely szelíden bátorít bennünket mindazon gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására, amelyek a múltban gúzsba kötöttek bennünket.

A legrosszabb börtön ugyanis nem a nácik lágere volt, hanem az a börtön, amit Edith Eva Eger maga épített fel saját elméjében. A szerző bemutatja a leginkább bilincsbe verő érzelmi és lelki állapotokat – mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen és az elkerülés -, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével megküzdhetünk ezekkel.

Saját és pácienseinek életéből vett példák segítségével minden fejezetben egy-egy gondolatébresztő kérdést jár körül. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében a szerző rámutat arra, mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék bátorít és segít bennünket, hogy kitörhessünk az önmagunk építette börtönből, feldolgozzuk traumáinkat és élvezzük az életet.

Lélegzetelállítóan modern, lebilincselő, pajzán és vicces.” – Rentastic Reads

„Vicces, elragadó, érzelmes és szexi. Mondhatni, tökéletes alkotás.” – BookBabesUnite

Tiltott szerelem…

Amikor jelentkeztem az álláshirdetésre, azt hittem, ez is olyan munka lesz, mint a többi: egy arisztokrata családnál leszek nevelőnő. Aztán rájöttem, mekkorát tévedtem. A két kislány, akire vigyázok, történetesen két hercegkisasszony.

Édesapjuk a megözvegyült dán király. Az új otthonom? Koppenhága királyi palotája.
Nehéz megszokni az új életemet, de nem az a legfőbb gond, hogy a lányok még mindig az édesanyjukat gyászolják.

A probléma az édesapjukkal van.

Hűvös, kiszámíthatatlan, és olyan fürkésző tekintettel néz, hogy a hideg futkos a hátamon.
Aksel király azért vett fel, hogy a lányaira vigyázzak, miközben kerül, ahogy csak tud.

Minél tovább maradok a palotában, annál inkább vonzódni fogok hozzá. Nemcsak jóképű, de olyan kisugárzása van, aminek nehéz ellenállni. Az asztalnál folyamatosan engem néz, finoman mindig egymáshoz érünk a folyosón, és futó pillantásokat váltunk. Mindegy, mit érzek iránta, úgysem lehetünk együtt.

Karina Halle regénye, Az elérhetetlen uralkodó lángra gyújtja az olvasókat túlfűtött szexualitásával és kendőzetlen párbeszédeivel. Egy újabb romantikus királyi történet, amely megdobogtatja a szíveket.

„A halál, az elmúlás társadalmi tabu. Félünk tőle és félünk beszélni róla. Félünk kicsit megállni, félünk gyászolni. Félünk elismerni és elfogadni, hogy mindez az élet velejárója. Tudjuk, értjük, de nem érezzük. A gyerekeink viszont nem tudják, nem értik. Ők érzik.”

Az Aki megszökik és aki marad azzal ért véget, hogy Lila számítástechnikai céget hozott létre Enzóval, Elena pedig elhagyta férjét régi szerelme, Nino miatt, amivel veszélybe sodorta írói karrierjét és elhanyagolta lányai nevelését.
Elena és Nino története a szenvedélyek története, és Elena hamarosan már a szerint választja meg élete helyszíneit, hogy hol lehet együtt a szeretőjével. Egyik nápolyi útja során megtudja, hogy Lila mindenáron találkozni akar vele.
A két nő hat évtizedes történetét és vele Nápoly és egész Olaszország történetét felölelő saga Az elvesztett gyerek történetével véget ér. Elena Ferrante, a 19. századi nagy írók méltó utódaként, a korábbiaknál is teljesebb, gazdagabb, pezsgőbb, feledhetetlen világot tár elénk.

Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak és a Nő a sötétben szerzője. Első két regényét Mario Martone, valamint Roberto Faenza filmesítette meg. La Frantumaglia (Szilánkok) című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli strand) címen egy gyerekkönyve, 2019-ben pedig L’invenzione occasionale (Véletlen találatok) címen egy esszékötete is megjelent. Az elvesztett gyerek története a Nápolyi regények (2011–2014) tetralógia negyedik, befejező kötete. A sorozat első két kötetét az HBO filmesítette meg.

Jack Reacher leszáll a buszról egy jelentéktelen, álmos kisvárosban. A terve az, hogy iszik egy kávét, és azonnal tovább is áll. De semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezte. A várost ugyanis megbénította egy kibertámadás, amelynek a középpontjában egy átlagos informatikus áll, aki jóval többet tud, mint azt gondolná…

Lila és Elena tizenhat évesek, és egy világ választja el őket egymástól. Lila immár férjes asszony, de férje vezetéknevének viselését önmaga elvesztéseként éli meg. Beleveti magát választott családja vállalkozásainak vezetésébe, de nem nagyon élvezi új szerepét. Elena gimnáziumba jár, mintadiák, de miközben a tanulmányaival és önmagával viaskodik, éppen Lila esküvőjén eszmél rá, hogy nem találja a helyét sem a telepen, sem azon kívül.

Innen folytatódik a Nápolyi regények második kötete.

Az új név története a két barátnő ifjúkorának elbeszélése. Szerelem, féltékenység, szabadságvágy és lemondás a kísérőik egymástól egyre inkább távolodó útjaikon. Lila számára a házasság börtön, Elena pedig nehezen viseli azt a szenvedélyes makacsságot, mellyel barátnője menekülni szeretne kötelezettségei elől. De az egymás iránt érzett gyűlöllek és szeretlek érzelemhálóból, az önmegerősítés vágyából fakadó, függőséget okozó köteléktől nem tudnak szabadulni. Ahogy Lila és Elena követik egymást, eltávolodnak egymástól, majd újra egymásra találnak, magával ragadja, elsodorja az olvasót.

Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak és a Nő a sötétben szerzője. Első két regényét Mario Martone, valamint Roberto Faenza filmesítette meg. La Frantumaglia című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli strand) címen egy gyerekkönyve is megjelent. Az új név története a Nápolyi regények tetralógia második kötete.
Az első kötet, a Briliáns barátnőm, 2016-ban jelent meg a Park Könyvkiadónál.

„Az író, aki egyetemes nyelven ír” – The New York Times

Az alkimista világhírű szerzőjének megkapó története.

Tetsuya, a hajdan kimagasló tehetségű íjász már rég visszavonultan él, amikor felkeresi egy fiatalember. Az ifjú erős, elszánt, tehetséges – tudja, hogyan kell bánni az íjjal. De még sokat kell tanulnia a lélek harmóniájáról. Bölcs tanításai, egyszerű, mégis magvas gondolatai tették Paulo Coelhót világszerte népszerűvé. Meglátása szerint szorgalom, a szenvedély és a képesség, hogy eltérhessünk a megszokottól, mindig meghozza gyümölcsét: egy termékeny és emlékezetre méltó életet. A kötet a mű nemzetközi kiadásaival egy időben, Christoph Niemann német illusztrátor grafikáival jelenik meg, Magyarországon először. „- Megvan benned a kellő ügyesség, méltóság és tartás – jelentette ki Tetsuya. – Ismered a technikát, és tudsz bánni a fegyverrel. De az elmédnek nem tudsz parancsolni. Jól tudsz lőni, ha kedvezőek a körülmények, de veszélyes terepen nem találsz célba. Márpedig az íjász nem mindig választhatja meg a harcmezőt, ezért újra kell kezdened a gyakorlást, hogy a kedvezőtlen körülményekre is felkészülj. Menj tovább az íj útján, hiszen az egy egész életen át tart. De jegyezd meg, hogy nem elég pontosan lőni: a lélek nyugalma legalább olyan fontos, mint a tökéletes célzás.”

2019-ben úgy tűnt, a királynő végre fesztelenül mozog a Windsorok új generációja által teremtett modern világban, miközben a Brexit-kampány ironikus módon arra ösztönözte a briteket, hogy hagyjanak fel végre a vágyakozással az iránt a dicsőséges kor iránt, amely valójában sohasem létezett. Ám Clive Irving különleges életrajza egy törékeny intézményt tár elénk, amelynek rendkívül kötelességtudó matriarchája csak úgy tudta biztosítani a monarchia túlélését, hogy fausti paktumot kötött a könyörtelen médiával. A rettenetes 1992-es év után a királynő olyan egyedülálló eredményességgel állította helyre saját maga és ezáltal a királyság intézményének hírnevét, amely példa nélkül való a világtörténelemben.
Az utolsó királynő nem szokványos életrajz. Clive Irving egy oknyomozó újságíró kritikus szemével mutatja be Erzsébet és a királyi család életét a fennmaradásért vívott küzdelemben, melynek során sosem látott változásokkal kellett szembesülniük.