Gabi mindennél jobban vágyik egy telefonra, hiszen szinte már az összes osztálytársának van. Egy hirtelen ötlettől vezérelve reggel elcseni apukája mobilját, ám mikor a suliban előveszi, döbbenten látja, hogy berepedt a kijelzője.
Szerencsére Dani és Zsófi mindig ott vannak, ha szükség van rájuk. Vajon képesek megoldást találni egy ilyen rázós helyzetben is?
A Bogyó és Babóca sorozat első meséje 2004-ben jelent meg. Most, sok év elmúltával egy különleges kötetet tart a kezében az olvasó, melyből a legkisebbek számtalan fotón át megismerhetik a sorozat szereplőit a természetben. Milyen is valójában Babóca? Mit lehet tudni a katicabogarakról? Mekkora a valóságban egy szarvasbogár? Mit eszik? Hol él? És Bogyó? Ismerjük-e a csigákat, ezeket az érdekes kis lényeket? Ebben a könyvben a mese szereplői párba állnak valóságos megfelelőikkel: Babóca a katicabogárral, Vendel a szarvasbogárral, Döme a krumplibogárral, Ugri a szöcskével és így tovább. Érdemes figyelmet szánni rá, milyen csodálatos lények a méhek, milyen szorgalmasak a dongók, milyen nagyszerű csapatjátékosok a hangyák, milyen lenyűgöző a lepkék átalakulása. Ez a könyv természetesen nem tudományos lexikon, nem szakkönyv, csupán ízelítő az erdők-mezők szépségeiből.
Téli álomvilág
1932-ben, közvetlenül a mátraházai szanatórium megépítése után Kékestetőn megnyitja kapuit az ország első gyógyszállója. Bár a hotel elsősorban a jómódú vendégeknek kínál kezeléseket, váratlan eseményeknek köszönhetően Ilka, a gyári munkás Miklós lánya is elutazhat a Mátrába, gyógyírt keresve a több éve tartó nehézlégzésére és köhögési rohamaira.
A 17 esztendős gimnazista lány itt ismerkedik meg Bálinttal, az első világháborút megjárt katonatiszttel, Erzsivel, a gyöngyösi ápolónővel, Otíliával, a hűvös dívával, a kamasz Jancsival és egy neves pesti ügyvéd nejével, Irmával, akikkel néhány hétre összefonódik az életük.
Álmok, félelmek, vágyak találkoznak a szálló folyosóin és az erdő hólepte, égbe kapaszkodó fái alatt. Ki milyen titkot hozott magával a havas hegycsúcsra, mekkora veszélyt jelentenek az épület körül ólálkodó farkasok és az éjjelente felbukkanó sötét alak? Ki hagyhatja el gyógyultan az intézetet, és ki az, akit nem tudnak megmenteni a kezelések?
Palotás Petra, a történelmi-romantikus regények népszerű, Év könyve díjas írónőjének páratlan hangulatú, zárt világban játszódó története egy különleges időutazásra invitálja az olvasót.
Ez a kis könyv azoknak a természetben járóknak szeretne segítséget nyújtani, akik nemcsak teljesítménytúrázóként loholják végig az útvonalakat, hanem kirándulás közben, kényelmes tempóban, nyitott szemmel járva, észre is veszik a természet törékeny szépségeit, az eléjük kerülő vadvirágokat. És kíváncsiak rájuk, szeretnék megismerni őket. Akiknek ugyanolyan örömöt jelent egy ringatózó virágszőnyeg megpillantása, mint a hegycsúcs elérése, akik meg-megállva gyönyörködni tudnak a kopárosok természetes sziklakertjeiben, vagy a patakokat kísérő gyepek üde zöldjében. Éppen ezért nem botanikusoknak szól, és nem is használja a tudományos szakzsargont. Azért íródott, hogy a növények azonosítása néhány pillanat alatt sikeres legyen, és ezzel kedvet teremtsen a további ismerkedéshez. Mert a megismerés vágya bennünk él. Ha tudjuk valaminek a nevét – akár csak mi emberek egymás között -, a legközelebbi találkozáskor már kedves ismerősként tekintünk rá.
A Vörös királynő-sorozat harmadik része
Mare Barrow fogságba esett, a villáma nélkül tehetetlen, és az elkövetett végzetes hibái gyötrik. Olyan fiútól függ az élete, akit egykor szeretett, és aki csupa hazugság és árulás. Maven Calore már királyként tovább szövi halott anyja hálóját, hogy megőrizze hatalmát az országa – és a foglya – fölött.
Amíg Mare a palotában raboskodik, az újvérűek és Vörösök csapata továbbra is szervezkedik, készül a háborúra. Nem maradhatnak többé az árnyékban. Calt, a száműzött herceget pedig semmi sem tántoríthatja el attól, hogy visszahozza Mare-t.
A Vörös királynő-sorozat harmadik részében a szövetségeket minden oldalon szakítópróbának vetik alá. Amikor a képességek és az ellenfelek összecsapnak, talán senki sem marad, aki eloltaná a tüzet – és Norta birodalmát az a veszély fenyegeti, hogy porig ég.
VICTORIA AVEYARD East Longmeadow-ban, Massachusetts államban született és nőtt fel, egy olyan városban, ahol a legrosszabb az infrastruktúra az egész Egyesült Államokban. Los Angelesbe költözött, hogy forgatókönyvírásból szerezzen diplomát a Dél-Kaliforniai Egyetemen. Jelenleg ingázik a keleti és a nyugati part között, és kihasználja, hogy íróként és forgatókönyvíróként büntetlenül olvashat és megnézhet egy csomó filmet.
Mare Barrow vére vörös, mint a közönséges embereké, de Ezüst képessége, amellyel parancsolni tud a villámnak, olyan fegyverré teszi őt, amelyet a királyi udvar meg akar szerezni magának.
Maven, a herceg, aki elárulta, csalónak bélyegzi Mare-t, de a lány menekülés közben felfedezi, hogy nem ő az egyetlen a fajtájából.
Miközben a királlyá koronázott, bosszúálló Maven üldözi Mare-t, ő elindul, hogy megkeresse a többi Vörös-Ezüst harcost, hogy együtt vegyék fel a küzdelmet az elnyomók ellen.
Mare azonban halálos ösvényre téved, és az a veszély fenyegeti, hogy pont olyan szörnyeteggé válik, mint akit le akar győzni.
Vajon összeomlik a lázadás által követelt áldozatok súlya alatt? Vagy az árulás már mindörökre megkeményítette a szívét?
A GYŐZELEMNEK ÁRA VAN.
Mare Barrow ezt a saját bőrén tapasztalta meg, amikor Cal árulásába majdnem beleroppant. Mare szívét megacélozva eltökéli, hogy kiharcolja a szabadságot a Vörösöknek és a hozzá hasonló újvérűeknek, és egyszer s mindenkorra lerombolja Norta királyságát… és a pusztítást Maven koronájával kezdi.
Ám egyedül nem vívhatja meg a csatáit, és mielőtt a Vörösök felemelkedhetnének, Mare kénytelen szövetkezni a fiúval, aki összetörte a szívét, hogy legyőzhesse a másik fiút, aki majdnem megtörte őt. Cal nagy hatalmú Ezüst támogatói Mare-rel és a Skarlát Gárdával szövetségre lépve félelmetes haderőt jelentenek. Maven megszállottsága azonban olyan méreteket ölt, hogy már az sem érdekli, ha mindent és mindenkit tönkretesz, aki az útjába kerül, csak ismét a markába kaparinthassa Mare-t.
Háború közeleg, és minden, amiért Mare küzd, veszélybe kerül. Elég egy győzelem, hogy az Ezüst királyságok összeomoljanak? Vagy a villámlány fénye örökre kialszik?
Victoria Aveyard lélegzetelállító sorozatának befejezésében Mare-nek fel kell vállalnia a sorsát, és minden erejét össze kell gyűjtenie… mert mindenki megmérettetik, ám nem mindenki éli túl a vihart.
VICTORIA AVEYARD East Longmeadow-ban, Massachusetts államban született és nőtt fel, egy olyan városban, ahol a legrosszabb az infrastruktúra az egész Egyesült Államokban. Los Angelesbe költözött, hogy forgatókönyvírásból szerezzen diplomát a Dél-Kaliforniai Egyetemen. Jelenleg ingázik a keleti és a nyugati part között, és kihasználja, hogy íróként és forgatókönyvíróként büntetlenül olvashat és megnézhet egy csomó filmet.
18 éven felülieknek!
Emil barátunk iskoláskorba ér, de ez ne tévesszen meg senkit: ugyanolyan csibész, mint eddig! A dombréti árverésen jó üzleti érzékkel szert tesz egy sánta tyúkra meg egy tébolyult tehénre, és tűzoltófecskendőjével véget vet egy vérbeli tömegverekedésnek. Másnap háromszor is megpróbálja megszabadítani Linát, a szolgálólányt sajgó zápfogától, majd betintázza a húga arcát. Hogy ő maga miként lesz tintás a baromfiudvarral egyetemben, és hogy mit művel a tanító nénivel, az egyelőre maradjon titok. Sokkal fontosabb a téli ítéletidőben véghezvitt hőstette, amellyel legjobb barátja, Alfréd segítségére siet. Nem is csoda, hogy egy napon Juharfalvi Emil lesz a községi önkormányzat elnöke.
Juharfalvi Emilt mindenki ismeri Délföldön. A juharfalviak egy egész bársonyzacskóra való pénzt gyűjtenek össze, hogy a Macskaháj-tanya lakói Amerikába küldjék a kis pernahajdert. Ám Emil édesanyja váltig állítja, hogy Emil aranyos fiúcska. Pedig ő aztán tudhatná, hogy mennyi csibészségre képes, hiszen hűségesen lejegyzi valamennyi csínyt. Astrid Lindgren pedig kiváló érzékkel válogat közülük. Emil ebben a kötetben sem tétlenkedik: kisebb balesetet okoz egy egérfogóval, aztán apa fejére varázsolja a vérgombóclevest és a lángostésztát. A szélesréti vásáron jókora kalamajkát okoz két gólyalábbal meg egy frissen patkolóval. És akkor még nem is beszéltünk a farkasveremnél elkövetett csibészségekről…
Juharfalvi Emil, az égetnivaló svéd fiúcska ötven éve kiáltotta először, hogy „kírem a sapkóm!”. Azóta gyerekek milliói tanulják a gyapjas hajú, ötéves vadóctól a csibészkedés mesterfogásait. Mert Emil valóban kiválóan ért a felnőttek bosszantásához meg a kishúga piszkálásához, és semmi sincs biztonságban körülötte. Ha rossz fát tesz a tűzre, apja bezárja a Macskaháj tanya asztalosfészerébe, ahol már több tucat figurát faragott ki egy-egy csínytevés után.
Az első kötetben Emil feje többször is beszorul a családi levesestálba, majd gondolkodás nélkül lenyeli a kialkudott zsebpénzét. Máskor zászló helyett a húgát vonja fel a házuk előtti rúdra, aztán egy népes vendégsereg megsiratja, mert halottnak hiszik. Végül az öreg kancájuk hátán titokban eljut egy népünnepélyre is, ahol „kirúg a hámból”, és még a „puskó”-ja is jó szolgálatot tesz.
Emil a második kötetben sem tétlenkedik. Apja például nem csak az egérfogóval lép miatta túl közeli barátságba, de a vérgombóclevessel és a lángostésztával is. A szélesréti vásáron szintén jókora kalamajkát okoz két gólyalábbal meg egy frissen patkolt lóval. És akkor még nem is beszéltünk a farkasveremnél elkövetett csibészségekről…