
Kedves Lakitelekiek!





A programokon való részvétel ingyenes! Mindenkit nagy szeretettel várunk, ünnepeljük együtt Lakiteleket!

Kedves Lakitelekiek!
A programokon való részvétel ingyenes! Mindenkit nagy szeretettel várunk, ünnepeljük együtt Lakiteleket!
Tarjányi Xénia, rajz – történelem tanár és illusztrátor volt ma vendégünk a könyvtárban.
„Lotilko szárnyai” ( Tunguzi népmese) alapján a gyerekek színes tollakat festettek, illusztráltak.
A mese tanulsága, hogy senkitől sem várhatsz segítséget, mint ahogy Lotilko sem és hogy csak saját magad segíthetsz magadon!
Köszönjük a tanulságos mesét, kreatív délelőttöt Tarjányi Xéniának!
Mészöly Miklós
(Szekszárd, 1921. január 19. – Budapest, 2001. július 22.)
Kossuth-díjas író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
Molnár Miklós 1921-ben született Szekszárdon; édesanyja Szászy Jolán (1898–1983), édesapja Molnár Sándor (1888–1947) mérnök, bátyja Molnár Dénes (1919–2004) orvos. A szerzői nevet az apai nagyanyától, Mészöly Herminától veszi át, hivatalosan az 1950-es évektől viseli. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi Garay János Gimnáziumban végzi, a francia nyelv és kultúra iránti érdeklődését elmondása szerint magyar–francia–filozófia szakos tanárának, Hencze Bélának (Hencze Tamás festőművész édesapjának) köszönheti. Ugyancsak meghatározó tanárához kötődnek kamaszkorban írt zsengéi.
Forrás: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/meszoly-miklos#eletrajz
HELLÓ NYÁR!
Nincs még programod nyárra? Gyere el a lakiteleki Községi Könyvtárba, légy részese a jobbnál jobb programjainknak, melyek ingyenesek!
Július 19-én újra várjuk a babákat-mamáikat egy kis kerti hancurpartira könyvtárunk virágos, zöld udvarán!
Beszélgetés, játék közben még válogathatnak is eladó babaruhák, takarók…közül.
Baba ruhák (fiú, lány) 0-1 éves korig:rugik bodyk, nadrágok, pólók, pulóverek, overálok, kabátok. F&f, H&m, Next mind első kézből gyönyörű új /újszerű állapotban eladók.
Kedvező pénztárcabarát áron eladók.
Ugyanitt baba takarók, kisfiú ágyrácsvédő és pólya is eladó.
Janikovszky Éva
(Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.)
Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.
Kucses Éva Etelka Nanetta néven született zsidó polgári családba, Kucses Pál műszaki kereskedő és Bartos Júlia Lili gyermekeként. Apja nevét később Kispálra magyarosította.
Kucses Pál, a katolikus Kucses Károly és Tóth Etelka fia 1924-ben vette feleségül a jómódú, izraelita Bartos Lipót és Schaffer Zsófia lányát, Bartos Júlia Lilit. Az ifjú házaspár elvált, amikor 7 éves volt a kislányuk, Kucses Éva.
Anyai nagyapja, Bartos Lipót szegedi könyv-és papírkereskedő volt, jónevű könyvesboltja volt a belvárosi korzón. Nevelőapja Donászy Kálmán, újságíró, költő, akit „kispapának” hívott és naplójában szeretettel említett. Neki köszönheti első irodalmi élményeit. 1939-ben kedvenc íróm kategóriájába Donászy nevét írta 13 évesen.
Pályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta.
Gyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja
Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták
Díjak ,elismerések:
én felnőtt volnék c. műve lett az Év Gyerekkönyve
gyermekirodalmi díja
Könyvtárunkban megtalálható könyvei közül:
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Janikovszky_%C3%89va
Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja,
Július elseje minden évben a magyar egészségügy ünnepe.
Ezen a napon született Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként ismernek.
Ki volt Semmelweis Ignác?
Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője 1818-ban született. Elsőként tekintett a gyermekágyi lázra, mint ami egy fertőzés következménye és nem önálló betegség. Rájött, hogy a kórt maguk az orvosok terjesztik: a boncolásokat is végző nőgyógyászok adják át a szülő nőknek a fertőzést. A megoldást a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetése jelentette, de a felfedezést az akkori orvostársadalom nem támogatta. Más osztályokon kezdetben nem is vezették be a vizsgálatok közötti és az osztályra való belépéskor kötelező klórvizes kézmosást, a kórtermek rendszeres takarítását és szellőztetését, hiába próbálta statisztikákkal is alátámasztani felfedezését.
Csak évekkel később, halála után derült fény a felfedezése hasznosságára, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték használni. Manapság a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.
A magyar egészségügy napja
2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését kifejezzék. A javaslat 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis-nap, az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra számára munkaszüneti nap.
Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő kereszteli meg Jézust. Az ő személye kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel. Magyarországon a Szent Iván név terjedt el. Egyes vidékeken Virágos Szent Jánosnak vagy Búzavágó Szent Jánosnak is nevezik.
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, ekkor legrövidebb az éjszaka.
A szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja, melynek célja megőrizni a fényt, segíteni a Nap évenkénti újjászületését. Az egyház már az V. században beépítette a liturgiába és megszentelte a Szent Iván napi tüzet. A tűznek tisztító hatása van, nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is tisztítja.
A faluvégen, erdőszélen rakott tüzeknek varázserőt tulajdonítanak: megvédenek a boszorkányoktól, a rovaroktól, rágcsálóktól, betegségektől, elsősorban a pestistől, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Szokás különféle gyógynövényeket, illatos növényeket égetni, füstölni, hogy a gonoszt távol tartsák.
A tűz körül a fiatalok termékenység- és szerelemvarázsló dalokat énekelnek, körülállják, körültáncolják a tüzet. Az izzó parazsat, majd a kihűlt hamut szétszórják a földön, hogy ezzel megóvják a termést.
Sok helyen szokás a tűz átugrása is, mely a néphit szerint szerencsét hoz.. Háromszor kell átugrani, hogy Szent Iván – vagy Szent János – közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek.
Ugranak a fiatalok egyedül, vagy párban is, hogy együtt maradjanak. A lányt a legény viszi át a tűzön, hogy megtisztuljanak, és amikor családot alapítanak, sok gyermekük szülessen.
Régen a tűzugrás alatt a falu összes fiatalját összeénekelték valamelyik párosító énekben. Ez bizony hosszú ideig tartott. Innen ered a mondás: hosszú, mint a szentiváni ének.
A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy.
A tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak.
Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották.
A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.
Forrás: https://www.rfmlib.hu/…/junius-24-szent-ivan-keresztelo…
Az angyalok tanácsai Szent Iván-éj napjára: