Szerző: judit

Diana O’Toole eltervezte az életét. Mire betölti a harmincat, kimondja a boldogító igent, harmincöt évesen a férjével és két gyerekkel New York külvárosában él, miközben művészeti szakértőként sikeres karriert épít az aukciósházak kíméletlen világában. Diana biztos benne, hogy sebész rezidens szerelme, Finn, a közelgő romantikus utazásukon megkéri a kezét. Ám New Yorkban váratlanul felüti a fejét egy vírus, amely mindaddig csak a világ túlsó felén pusztított. Indulásuk előestéjén derül ki, hogy Finn-nek maradnia kell, mivel a kórházban minden orvosra szükség van. A férfi rábeszéli Dianát, hogy utazzon el nélküle, nehogy kárba vesszen a foglalójuk. A nő vonakodva ugyan, de nekivág a világnak. Az álomutazás egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt Diana remélte. Az egész sziget karantén alá kerül, így Diana ott ragad az egzotikus üdülőhelyen, amíg újra meg nem nyitják a határokat. A fiatal nő a világtól elzártan, magára maradva, a komfortzónáján kívülre kényszerül. Amikor egy helyi kamaszlány a bizalmába avatja, Diana szép lassan részese lesz egy család életének. A szigeten új szemszögből kezdi látni a kapcsolatait, a döntéseit és önmagát. Még az is lehet, hogy m

Grecsó Krisztián történeteiben a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők. Néha az események egy időben, de más helyen zajlanak (Erdélyben, a fővárosban vagy falun), máskor egyazon helyen, de különböző időkben: harmincas vagy ötvenes években, és közben nagyon is a mában. Ahogy mindannyian ismerjük az érzést, amikor nem vagyunk a helyünkön. A Valami népi történetei ezekről az otthontalan helyzetekről szólnak, és az olvasó így válik nyomolvasóvá. Akár a rég- és a közelmúlt falusi históriáit, akár egymás mellett elsuhanó életutakat vagy éppen a saját életének történeteit követi, Grecsó Krisztián novelláiban mindig ott kísért a kíméletlen együttérzés.

„Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsigereinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a szeretetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink, ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.

Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan léphetnek működésbe saját sorsformáló erőink?

Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényezőket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatározzák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a nehézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora változást érhetünk el, és hogyan teremthetünk magunknak olyan életet, amely a leginkább megfelel az elképzeléseinknek.” – Orvos-Tóth Noémi

Két kisváros a semmi közepén Coloradóban. Hope – a reménység, és Despair – a kétségbeesés városa. Közöttük semmi, csak néhány kilométernyi üres út. Azt hinné az ember, hogy a két várost csak ez a pár kilométer választja el egymástól. De van még más is, ami megkülönbözteti őket.
Egy leszerelt katona, Jack Reacher, csak egy kávéra szeretne beugrani Despair városába. A helyiek ezt rossz néven veszik. Összeakad négy polgárőrrel, akik fizikai erőszakkal akarnak megszabadulni tőle. Kevés sikerrel. Bíróság elé állítják csavargás vádjával, és kiutasítják a városból. De nem a megfelelő emberbe kötnek bele. Reacher, az örök kíváncsi, nem hagyja annyiban a dolgot, és szövetségesével, a titokzatos Vaughan rendőrnővel nekiáll kideríteni, hogy mi is az a rejtély, amelyet Despairben mindenáron el akarnak titkolni a kívülállók elől.
Reacher szembeszáll Despair városával és annak urával, hogy a végén kiderüljön, ki bukik el: az, aki mindent megnyerhet, vagy az, aki semmit sem veszíthet?

Az igazi írói áttörést hozta meg e mű Tormay Cécile számára. Végzetes szerelem bontakozik ki a regény lapjain, a főhősök, Jella és András között azonban feloldhatatlan ellentét feszül: a nő a hegyvidék zabolátlan ösztönvilágát képviseli, a férfi pedig az Alföld nyugodt fia. A történet szívszorító, a végkifejlet drámai, hiszen a tűz a vízzel nem elegyedhet.

Három hét. Két nővér. Egy autó.

Egy igaz történet arról, milyen felnőni… egy hugival.

Raina alig várja, hogy kishúga legyen. Ám amikor Amara megszületik, a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan képzelte. Amara cuki, de nyűgös kisbaba, és leginkább egyedül szeret játszani. A kapcsolatuk a későbbiekben sem sokat javul. Később azonban, amikor egy kisöcsi is belép a képbe, és valami elromlik a szüleik között, rájönnek, hogy muszáj valahogy kijönniük egymással. Végül is nővérek.

Raina Telgemeier jellegzetes humorával és bájával mesél a kapcsolatáról a húgával, amely egy San Franciso-i házuktól a coloradói családi találkozóig tartó utazás során változott meg.

A Nővérek megjelenése óta fent van a New York Times bestsellerlistáján képregény kategóriában, és 2015-ben elnyerte az Eisner-díjat.

Raina egyik éjjel szörnyű hasfájásra ébred. Az anyukájának is csikar a hasa, ezért először csak egy vírusra gyanakodnak. Raina visszatér az iskolába, ahol a szokásos jó és rossz dolgok fogadják: barátok és kevésbé barátságos osztálytársak, akik szeretnek undorító dolgokkal viccelni. Raina gyomorpanaszai azonban nem akarnak elmúlni… a tetejébe még az étel, az iskola és a változó barátságok miatt is aggódnia kell. Mi lesz így?

Raina Telgemeier ismét egy elgondolkodtató, bájos és vicces igaz történetet mesél el a felnövésről és arról, mekkora bátorság kell ahhoz, hogy szembenézzünk a félelmeinkkel, és legyőzzük azokat.

Dez Crossnak megvannak a maga problémái.

Már majdnem tizennyolc éves és az elmeháborodás határán áll a Denazen részvénytársaság által használt drogtól, amivel a képességét igyekeztek fokozni. A hozzá közelálló emberek hátat fordítottak a földalatti mozgalomnak, és most a rossz oldalon harcolnak. És akkor még ott van Kale is… Ennél rosszabb már nem is lehetne a helyzet.

Már persze, amíg nem lesz mégis rosszabb. A Denazen egy új, Uralom elnevezésű kísérletet készül indítani, ami működik is. Ám ez azt jelenti, hogy ki a régivel és jöjjön az új. Kiadták a parancsot, hogy végezni kell a második kísérlet minden túlélőjével, köztük Dezzel is. A jó hír az, hogy az eredeti kísérletnek van egy túlélője. Egy nő, akinek a vérében talán megtalálható az ellenszer a Felsőbbrendűség csoportjába tartozók második generációjának hibáira. De nem csak az ellenálló Hatosok tudnak a nőről.

Dez apja képes lenne mindent megtenni, hogy megakadályozza a lányt az ellenszer megszerzésében – még azt az egyetlen dolgot is b

Nem lehet még egy írót találni, aki annyi áldozatot hozott volna Trianon revíziójáért, mint Tormay Cécile, a XX. század egyik legnagyobb magyar írója. Mennyire sokatmondó, hogy megrázó és váteszi beszédeit 1939 óta nem adta ki senki! Pedig azóta nem védte úgy a nőt, és nem védte úgy magyar nő a magyar férfit, és – 1956-ot kivéve – a Hazát, mint a két világ#háború között az ő mozgalma, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz). Tormaynak a szervezetben betöltött ne#gyedszázados tevékenységét méltán említhetjük egy sorban az olyan magyar asszonyok, mint az egri nők, vagy nagyasszonyok – Kanizsai Dorottya, Zrínyi Ilona vagy az aradi vértanúk özvegyeinek cselekedeteivel.

A mozgalomhoz az 1930-as években már közel egymillió asszony tartozott, hiszen a tét nagyobb volt bármilyen, addig nőket érintő közös érdeknél: megmarad-e Magyarország, s olyannak marad-e meg, amiként szeretnénk, és ahogy a világ megismer#te? És a mozgalom választott vezetője mégis mindig megóvta őket attól, hogy párttá alakuljanak. Miért és mit akartak hát?

A Winterstein iskola titka, hogy akinek szerencséje van, életre szóló barátra lel. Mégpedig egy mágikus állat személyében, aki beszélni is tud! Vajon ki lesz a következő?

Senki nem tudhatja meg a mágikus állatkereskedés titkát. Ida és Rabbat, a róka azonban elszólják magukat. Csak meg ne tudja Miss Cornfield, az osztályfőnök!

Csoki egyetlen vágya, hogy neki is jusson mágikus állat. Semmi egyébbel nem törődik. Sem az iskolai színjátszó kör előadásával, sem a cikizéssel az osztályban és főleg nem az iskola kertjében egyre szaporodó furcsa gödrökkel Hogyan keletkeznek a rejtélyes gödrök az iskola udvarán? Egyszerű gyerekcsíny? Vagy idegen galaxisból érkező űrlények keze van a dologban? A fordulatos cselekmény az iskolai élet hétköznapjait és a gyerekek fantáziavilágát ötvözi. Minden gyerekszereplő egyéni jellem, mindenki változik, fejlődik nem kis mértékben a megjelenő mágikus állatok és a kialakult különös szituációk hatására.

Nincs az a 8 éves fiú vagy lány, aki ellen tudna állni a beszélni tudó, egzotikus állatoknak! Izgalmas, olvasmányos könyv kedves illusztrációkkal. A történet folytatódik..