Szerző: judit

Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvas gesztusokból, mimikából és gyakran nem érti a hasonlatokat, szófordulatokat. Előfordulhat, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Nem szeret gyermekekkel játszani, a kortársakat kerüli. Alig használ szemkontaktust, szokatlanok a mozdulatai. Szakemberek szerint az autizmust genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza.

Forrás:  https://ficsakblog.hu/2022_aprilis_2_az_autizmus… https://csalad.hu/…/megerteni-elfogadni-hogy-masok-ma…

Csukás István

(Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.)

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, ifjúsági szerző.

2000-től haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába.

Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár. Föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be.

A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.

Díjai, elismerései közül megemlítünk néhányat:

• 1977, 1987-József Attila-díj

• 1985-Andersen-díj

• 1999-Kossuth-díj

• 2016-A Magyar Érdemrend középkeresztje

• 2017-a Nemzet Művésze

Könyvtárunkban rengeteg könyve megtalálható, ezek közül csak párat említünk meg:

• De szép az erdő

• Pom pom meséi

• Mirr-Murr kaladjai

• Süsü, a sárkány

• Csukás István nagy mesekönyve

Súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2020. február 24-én.

(Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.)

Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 1998-ban posztumusz tagjává választotta.

Olvasta és iskolai füzetekbe másolta Ady, Babits, Baudelaire, Verlaine verseit, ekkor születtek első műfordítói kísérletei. Ez idő alatt köttetett életének jó néhány meghatározó barátsága: Kardos Pállal, Kardos Lászlóval, Juhász Gézával, Bay Zoltánnal, Gulyás Pállal. Jelentős hatással volt szellemi fejlődésére a Dienes családdal való kapcsolata. Osztálytársa volt Dienes Kató, akihez fűződő barátsága reménytelen szerelemmé vált.

1918. március 8-án hadiérettségit tett, március 15-től november elejéig katona; a debreceni tiszti iskolán évfolyamelső, ezért hadapród tizedesként gyalogsági kiképzőnek a lugosi tüzérezredhez került. A frontok összeomlása után Budapestre utazott, beiratkozott a Műegyetem gépészmérnöki karára, majd átment a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) magyar–német–latin szakára. A Tanácsköztársaság idején könyvtárügyi alkalmazott is volt.

Fontosabb díjai, elismerései:

• 1932, 1937, 1944 – Baumgarten-díj

• 1940 – Budapest Székesfőváros Arany János Érme

• 1943 – a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem Csokonai-díja

• 1994 – az Irodalompártoló Társaság díja

• 1954 – József Attila-díj

• 1957 – Kossuth-díj

Könyvtárunk megtalálható könyvei:

• Szabó Lőrinc összes versei

• Káprázat

• Tücsökzene

• Szavakkal nő a gyász

• A huszonhatodik év

• Lóci óriás lesz

• Könyvek és emberek az életemben

A magyar költészet kiemelkedő alakja, szívroham következtében hunyt el 57 éves korában.

Forrás:

Új magyar életrajzi lexikon

(Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.)

Nobel-díjas és Kossuth-díjas író, műfordító.

1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

„Nem az a fontos, hogy van vagy nincs, csakis és egyedül az, hogy miért hisszük, hogy van vagy hogy nincs.”(részlet: Nézőpont).

1929. november 9-én született Budapesten Kertész László kereskedő és Jakab Aranka fiaként. Tizennégy évesen, 1944-ben Auschwitzba deportálják, ahonnan a buchenwaldi, majd a zeitzi munkatáborba kerül. A táborok felszabadítását követően, 1945-ben tér vissza Budapestre, ahol a gimnázium befejezésével újságíróként és gyári munkásként is dolgozik, illetve katonai szolgálatatot teljesít. Az irodalmi sikert Kertész számára a rendszerváltást követő időszak hozza el. Elsősorban regényíróként ismert, de más műfajokban is jelentős teljesítményt mutatott fel.

Fontosabb díjai, elismerései közül megemlítünk néhányat:

1989 József Attila-díj

1995 Brandenburgi Irodalmi Díj

1996 Márai Sándor-díj

1997 Kossuth-díj

2002 irodalmi Nobel-díj

2003 a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat)

2011 Grande médaille de Vermeil (Vermeil-nagyérem, Párizs)

Könyvtárunkban megtalálható könyvei: Sortalanság

A nyomkereső

A kudarc

Egy történet

Valaki más

Életének 87. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában hunyt el.

Forrás:

Hamvas Béla

Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, 125 éve született.

Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.

Tíz éves korától zongorázott, később komponált is, olyan elhivatottsággal, hogy szülei sokáig úgy vélték, zenei pályára lép majd. Középiskolás éveiben Hamvas Béla mindemellett már írogatott, és e korai próbálkozásai között akadt olyan, ami meg is jelent.[

Hamvas Béla 1927-ben a Fővárosi Közlöny szerkesztőségének munkatársa volt, majd 1928 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban.

Első műve Három nap a Dunán túl 1912-ben.

Könyvtárunkban megtalálható művei:

• Karnevál 1-2-3

• Krízis és karnevál

• Öt géniusz

• Öt meg nem tartott előadás a művészetről

Irodalmi díjai:

• Kossuth-díj 1990

• Magyar Örökség díj 1996

1968. november 7-én, Budapesten halt meg agyvérzésben. Szentendrén temették el, sírját unokahúga, Nemoda Lászlóné (született Dániel Sára) kérése és Jókai Anna javaslata alapján nyilvánította védetté a Kegyeleti Bizottság.

Halála után felesége, Kemény Katalin gondozta (Dúl Antallal közösen) Hamvas Béla szellemi hagyatékát.

Forrás: Wikipédia

Új magyar életrajzi lexikon

Miről szól a Down-szindróma világnapja?

Az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban, majd 2012-től lett hivatalosan is március 21. a Down-szindróma napja az egész világon. Az esemény napjának kiválasztása is azért erre dátumra esett, mert ezzel utalnak a 21-es kromoszóma triszómiájára (21. 03.). A világon mindenhol ezen a napon különböző rendezvényeket, gálákat tartanak, ahol igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét az érintettekre, hogy jobban megérthessék azt a problémakört, amivel a Down-szindrómásoknak nap mint nap szembe kell nézniük. A hangsúly az elfogadáson van, és azon, hogy ezek a személyek is ugyanolyan tagjai lehessenek a társadalomnak, mint bárki más. Mindig van egy adott téma, amire épülnek a foglalkozások és az előadások (oktatás, barátok, munka, stb.) és a cél, hogy erről nyíltan, tabuk nélkül lehessen beszélni. Az alkalom jelképévé vált a sárga-kék ruhaviselet és színhasználat, valamint mozgalomként elterjedt a felemás, színes zoknik viselése ezen a napon. Bárki találkozhat élete során Down-szindrómás személlyel, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tudjon erről az állapotról és az emberek ne féljenek tőle, és főleg ne váljanak a Down-szindrómás személyek diszkrimináció áldozataivá.

Forrás: https://semmelweis.hu/…/03/21/a-down-szindroma-vilagnapja/

Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.

Kossuth-díjas író, költő, képzőművész, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia 2009-ben posztumusz tagjává választotta.

Szlovák származású apja István gyógyszertári laboráns és anyja Istenes Erzsébet mosónő fia. Gimnáziumból kimaradt, lakatosinas lett. A szakszervezetek politikai harcaiban való részvétele miatt feketelistára került. Tevékenyen részt vett különböző egyletek kulturális tevekénységében.

Munkássága:

Ő indította Magyarországon A Tett címmel az első avantgárd folyóiratot

1916-tól a Ma szerkesztője

1919 a Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja

1926-27-ben a Dokumentum című folyóirat szerkesztője

1928-tól az általa alapított Munka c. folyóirat szerkesztője.

Folyóiratai nagyban segítették a modern művészet értékeinek magyarországi megismertetését és elfogadtatását. Úgy gondolta, hogy művészet (műalkotás), nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak.

Könyvtárunkban megtalálható könyvei közül ajánljuk:

Az út vége

Anyám címére

Ahogyan elindultak

Csillagok, csillogjatok, virágok, virágozzatok.

Forrás: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/kassak-lajos#

Új Magyar Életrajzi Lexikon