Szerző: judit

„Olyan oldalát mutatja meg a világnak, amelyet kevesen ismernek.” – R. Kelényi Angelika

Elizabeth Carrington a londoni elit irigylésre méltó életét éli. Sikeres üzletasszonyként hőn áhított vágya megszerezni egy kereskedelmi cég tulajdonostársi pozícióját. Kemény munkával küzdötte fel magát a csúcsra, és most végre elérheti a célját. Ehhez azonban olyat kell tennie, amire nem számít: Afrikába kell utaznia, hogy ő maga bonyolítson le egy fontos kakaóbabüzletet. A feladat első ránézésre könnyűnek tűnik, Elizabethnek azonban az út során a legrosszabb rémálmaival kell szembenéznie. Főleg, amikor Elefántcsontparton lázadás tör ki, elsöpörve a hazautazás lehetőségét. Az egyetlen kapaszkodót a vadonban élő, angol származású Adam jelenti számára, akinek esze ágában sincs pátyolgatni az állandóan panaszkodó nőt. Az idő múlásával azonban Elizabeth rádöbben, hogy a világról alkotott képe egy túl büszke és elkényeztetett nő nézőpontjából fakadt.
Van még remény a természet és az emberiség számára? Képesek vagyunk saját magunkon is változtatni, ha az a világunk hasznát szolgálja?

Baráth Viktória legújabb, Szabadon-sorozata egy nagyon is aktuális társadalmi problémát boncolgat, amelyben az egyéni sorsok összefonódása jelentheti a megoldást. Mert van az a pillanat, amikor félre kell tennünk a saját érdekeinket egy nagyobb cél érdekében.

„Drámai kalandok egy cseppnyi romantikával fűszerezve.” – Bree S. Világa

Te meddig mennél el, hogy megvédd azt, akit a legjobban szeretsz?

257 éves szerelem…

1764, Füred.
Azt mondják, léteznek sorsfordító találkozások: Anna, a nincstelen fiatalasszony felforgatja a gazdag, kálvinista nemesi família életét kevesebb mint fél esztendő alatt. A füredi földesúr – Oroszy Mihály – katolikus hitre tér és megházasodik. Elvégre a szerelem mindent legyőz…

A mesékben a szerelmespár boldogan él, míg meg nem hal; de az élet nem tündérmese…
Könnyek és viharok nélkül nincs házasság; a hitvesi ágy – különösen egy földesúré – nem csak mámort tartogat.
A zárt ajtók titkot őriznek – nem is akármekkorát –, hiszen Anna a XX. században született. Boszorkány vagy időutazó?

Házasságukban világok ütköznek, szerelmük fájdalmas áldozatokat követel. Vajon létezik-e jövő azok számára, akiket az idő szétválaszt? A végzet jéghideg közönnyel rövidre szabta közös életüket, a földesúr azonban nem nyugszik bele a sors ítéletébe, más utat választ.

Karády Anna új regényében, amely A füredi lány folytatása, bepillantást nyerhetünk a XVIII. századi nemesek kiváltságos világába, a szemünk előtt elevenedik meg egy földesúr hétköznapi élete és egy nem hétköznapi szerelem megrendítő története.

Ellie századunk tipikus szinglije, aki az újságírói karrierje nyújtotta biztos jövedelmének és baráti társaságának köszönhetően alapvetően élvezi független életét. Jó kedélyét csupán egyetlen dolog árnyékolja be: egy nős, családos férfiba szerelmes. Egy nap a szerkesztőség archívumában téma után kutatva régi levélre bukkan, amelyben egy szerelmes férfi arra kéri kedvesét, Jennifert, hagyja ott a férjét, és utazzon el vele. Ellie az 1960-as években írt rejtélyes levélben saját titkos vágyait fedezi fel, ezért megpróbálja kibogozni a szerelmi történet szálait, bízva abban, hogy reményt meríthet a hajdani szerelmespár sorsából.
Az eseménydús, váratlan fordulatokban bővelkedő regényben a múlt és a jelen romantikus, megható, szenvedélyes – olykor erotikus – képei váltakoznak. Jennifer a múltban próbálja megtalálni elveszett szerelmét, az időközben újabb levelekre bukkanó Ellie pedig a jelenben igyekszik felkutatni az

Merham takaros tengerparti település az 1950-es évek Angliájában. Olyasforma város, ahol mindenki tudja, hol a helye, aki pedig nem, azt nyomban helyre teszik. A néhány éve London bombázása elől ide menekített Lottie a tiszteletreméltó Holdenékhoz került. A család befogadta, így a háború után is velük maradt, náluk nevelkedik. Imádja a várost, nem úgy, mint Holdenék lánya, Celia, akit bosszant a helyiek kisszerűsége. A lányok számára tiltott gyümölcs szinte minden: a vidám társaság, a divatos öltözködés, a nevetés, a fiúk – minden, ami megédesítené az életet a kisváros álszent légkörében. Amikor egy csapat bohém költözik be a lakatlan tengerparti házba, az Árkádiába, a lányokat igencsak vonzzák az újabb tiltott gyümölcsök, a művészet, a szabadság és a szabadosság kísértései. Az új lakók érkezése olyan események láncolatát indítja el, amelyeknek múlhatatlan és tragikus következményei lesznek. Ám mindez csupán a kezdet. Mintegy ötven esztendő múltán az Árkádia ismét életre kel, és lakói ismét viharos érzelmeket korbácsolnak fel.

Világsiker!
A neves szerző műveiből világszerte több mint egymillió példányt adtak el!
A magyarul 2010-ben megjelent Az isteni formula – Einstein utolsó üzenete és a 2011-es, A hetedik pecsét című, nagy sikerű, lebilincselő regények után már itt is a következő…

Tomas Noronha történész és kriptoanalitikus, a régi nyelvek szakértője megbízást kap, hogy fejtsen meg egy rejtélyes üzenetet. A benne rejlő titok a felfedezések korának legféltettebb titkához vezeti el a portugál történészt: Kolumbusz valódi kilétéhez és küldetéséhez… A regény eredeti történelmi dokumentumokon alapszik és döbbenetes időutazásra invitálja az olvasót, amely tele van kalandokkal, rejtélyekkel és legendákkal, leleplezett titkokkal és titokzatos jelekkel, csalóka látszatokkal és elhallgatott tényekkel.

José Rodrigues dos Santos regénye szokás szerint valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. A szerző ismét bebizonyítja, hogy a rejtély nagymestere. Ám Az utolsó titok több mint regény: az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről rántja le a leplet. Felteszi a nagy kérdést: Vajon mit szólna maga Jézus Krisztus, ha látná, milyen vallás épült az alakja köré? És vajon az egyház hogyan fogadná a visszatérését? Valóban azt tanította-e a tanítványainak, amit ma róla tanítanak? Ki volt ő egyáltalán?

Ha az Al-Kaida megszerzi az atomfegyver…..
José Rodriguez Santos negyedik regénye jelenik meg magyarul. Az Isteni formula, A hetedik pecsét és a 638-as kódex nagyszerű szerzőjének új sikerkönyve az iszlám világának és a Korán szövegeinek világába kalauzolja az olvasót. Egy teherautó gördül be késő éjszaka egy Oroszországi nukleáris létesítmény területére. Az őröket meggyilkolják, egy kis csecsen csapat behatol a komplexumba. A betörők két doboz
erősen dúsított uránnal távoznak. Megkezdődik az emberiség legújabb rémálma. A világhírű kriptoanalitikust, Tomás Noronhát keresi meg a CIA Tudományos és Technológiai Igazgatóságának vezetője, hogy fejtse meg azt a kódolt üzenetet, amelyet a CIA az interneten fogott el nemrég. Az üzenetet az al-Kaida küldte e-mailben. Az Isten haragja mai világunkról szól. A benne közölt információk a nukleáris bombákkal, illetve az iszlám fundamentalizmussal kapcsolatban egytől egyig hitelesek. A Korán-idézetek radikális olvasata segít megértenünk az iszlám Fundamentalisták gondolkodását és motivációit. Megtudjuk, kik ők, mit akarnak és milyen komoly veszélyt jelentenek.

A regény hitelességét még inkább alátámasztja, hogy egy volt al-Kaida-tag lektorálta.