Arady Aranka Könyvtár, Lakitelek
Keresés a katalógusban
DJP Pont
Kosztolányi Dezső – halálának évfordulója
„Gyöngédséget csak az fog kapni, aki gyöngének is mer mutatkozni.”
Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró.
Született Szabadka, 1885. márc. 29.-meghalt 1936. nov. 3.
Az impresszionista-szimbolista irány Ady Endre és Babits Mihály költészete mellett Kosztolányi Dezső lírájában virágzott ki legszínesebben.
A titokzatos ámulások ifjúkori világa után a férfikor panaszai következtek lírájában: a munka, szenvedés, szerelem sóhajtásai.
Munkásságai közül néhányat megemlítünk, ami a könyvtárunkban is megtalálható:
• Kosztolányi Dezső összes versei, novellái
• Ilyen az ember
• Sötét bújócska
• Én, te, ő
• Esti Kornél
• Esti Kornél énekei
• Boldogság
• Pacsirta
• Bölcsőtől a koporsóig
• Idegen költők
1888-tól Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban festészetet tanult.
Első képét egy csendéletet 1889-ben állította ki a bp-i Műcsarnokban.
1933-ban jelent meg Esti Kornél éneke novelláskötete, majd visszatért a lírához. Ennek oka, hogy ínyén vörös foltot fedezett fel - a rák első tüneteként. Többször operálták, Berlinbe és Stockholmba utazott sugárkezelésekre. Ekkortájt keletkeznek olyan művei, mint a Halotti beszéd vagy a Hajnali részegség. 1935-ben visegrádi pihenésekor megismerkedett egy férjes asszonnyal, Radákovich Máriával, akihez olyan versek szólnak, mint a Röpima vagy a Szeptemberi áhítat. Kosztolányi már a válást fontolgatta, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. Újra operáltak, otthon lábadozott, majd 1936. nyarán végleg beköltözött a Szent János Kórházba.
1936. november 3-án 11 órakor halt meg
Magyar Örökség Díj ( 2003 ), posztumusz.
Forrás:
https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM61720/solr, https://expertin.blog.hu/.../kosztolanyi_lenyugozo_muveszete
Új Magyar Életrajzi Lexikon