KÖNYVAJÁNLÓ

Luca nap

December 13.- Luca napja
Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához.
A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született.
Magyarországon e napot nem az ünnepségek jellemezték, hanem a pogány szokásokból táplálkozó babonás hiedelmek, tilalmak, jóslások és praktikák. Mivel a néphit szerint a december 13-i hosszú éjszaka kedvez a gonosz erők varázslatainak, praktikák egész sorát végezték el az emberek a távol tartásukra: fokhagymát tettek az ablakokba, a homlokukra fokhagymával keresztet rajzoltak, patkót helyeztek a küszöbökre, seprűt raktak keresztbe az ajtók elé. Tették mindezt azért, hogy a söprűnyélen lovagló boszorkák, az ártó szellemek ne hatolhassanak be a házaikba.
A boszorkánnyá vált Luca felismerésére, ezen a napon fogtak hozzá a Luca-székének elkészítéséhez, melyet a boszorkányszögnek megfelelően hagyományosan kilenc-, vagy tizenháromféle fából állítottak össze, és a boszorkány megfigyelése előtt varázskörrel kerítettek körül.
A Luca nap estéjén elkezdett Luca-széknek - melyen minden nap folyamatosan dolgoztak - karácsonyra kellett elkészülnie. Ezért mondják ma is azt, ha valami sokáig tart, hogy "Olyan lassan készül, mint a Luca széke". Karácsony estéjén a széket elvitték a templomba az esti misére, s ha a készítője ráállt, meglátta a falu valamennyi boszorkányát.
A régi Luca-ünnep a női dologtiltó napok közé tartozott, tilos volt sütni, varrni, mosni.
Ezen a napon cserépbe búzát vetettek, amely ha karácsonyra szépen kicsírázott, azt jelentette, hogy a következő évben bőséges termés várható.
Időjóslásra a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek.