Örkény István Budapesten az Erzsébetvárosban született
1912. április 5-én. Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, drámaíró, szerző, gyógyszerész, az Újhold szépirodalmi negyedéves folyóirat társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Örkény jómódú zsidó polgárcsaládba született. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus volt. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1930-ban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerészeti szakán folytatta tanulmányait.
1934-1936-ban barátaival megalapította és szerkesztette a Keresztmetszet című folyóiratot. Itt jelentek meg első novellái és művei. 1936-ban házasságot kötött Gönczi Flórával, akivel négy évig éltek együtt, majd 1941-ben elváltak.
A Szép Szó körével 1937-ben került kapcsolatba, majd Londonba és Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. Visszatérve Budapestre befejezte műegyetemi tanulmányait, 1941-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett.
Könyvtárban található könyvei közül ajánló:
Válogatott egyperces novellák
Babik: Kisregény
Élőszóval: Drámák
Lágerek népe
Kisregények : Glória : Macskajáték : Tóték : /"Rózsakiállítás/" : Egy négykezes regény tanulságos története