Szerző: judit

Hallottál már Rilexről, a világ legbékésebb Tirannoszaurusz rexéről? Tudod-e, miért éppen az ő szájában lakik Kunyi, a pimasz keselyű? Kíváncsi vagy, milyen kalandok várnak rájuk a sárkány barlangjában, és hogyan sikerül átjutniuk az Áldozatok völgyén, miután útnak indulnak új barátjukkal, a raptorral?
Tarts velük izgalmas kalandokkal teli útjukon! Az úti cél Dínómdánom, a dínók földi paradicsoma, ahová csak csúszdán lehet bejutni. Ideje felfedezni a pattogatottkukorica-mezők és a Halászlé-tó hazáját, ahol a Tejút és a Vajút összetalálkozik, és még a falak is fehér csokiból vannak…

Dr. Máté Gábor és a dr. Gordon Neufeld pszichiáter egyesült erővel elemzik korunk egyik legégetőbb problémáját, miszerint a kortársak egyre inkább átveszik a szülők szerepét gyermekeink életében. A gyerekek társaiktól tanulják meg, mi a jó és mi a rossz, milyenek legyenek, hogyan viselkedjenek, ez azonban aláássa a családokat, megmérgezi az iskola levegőjét, agresszivitással és korai szexualitással teli ifjúsághoz, a kamaszbandák, az iskolai erőszak, a kamaszkori öngyilkosságok számának emelkedéséhez vezet. Ne hagyjuk!
A bennünk szunnyadó természetes szülői ösztönöket felébresztve A család ereje segítségével arra koncentrálhatunk, hogy milyen szerepet kell betöltenünk a gyerekeink életében. Az a modern keletű rögeszme, hogy a szülői nevelés olyan készségek együttese, amelyekre akkor tehetünk szert, ha a szakértők tanácsait követjük, valójában az intuícióink és a gyermekkel való kapcsolatunk elvesztéséből fakad. A szülőség ugyanis nem más, mint kapcsolat. Ha a szülői szerepünk biztos lábakon áll, a természetes ösztöneink aktiválódnak, és ezek elirányítanak bennünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan neveljük és oktassuk a gondoskodásunkra bízott gyermekeket. A titok nyitja, hogy tiszteletben kell tartanunk a gyermekeinkkel való kapcsolatot minden velük való érintkezésünkben.
A család ereje visszahelyezi jogaiba a szülőt, az elméleti háttér megismertetésén túl pedig gyakorlati tanácsokkal szolgál, hogy visszataláljunk ősi szerepünkbe. Segít, hogy gyermekeinknek irányt mutassunk, hogy megtapasztalhassák a család erejét.

Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

Régi barátaink együtt ünnepelnek hónapról hónapra. A szüret, a Márton-napi liba, az advent, a betlehemezés, a torkos csütörtök, a március 15-e, a húsvét, az anyák napja és a hozzájuk kapcsolódó szokások, hagyományok mind-mind megjelennek a könyvben, miközben az ovisok, ahogy mindig: játszanak, sürgölődnek, veszekednek és örülnek, végül pedig búcsút intenek az óvodának. Mesék ovis ünnepekről – hétköznapokra és ünnepekre, otthonra és ovikba egyaránt.

Lady Gwyn Drake évek óta igyekszik titokban tartani egy fiatalkori botlását, amely napvilágra kerülve tönkretehetné az ő – és a családja – hírnevét.

Amikor azonban az egykori udvarlója megfenyegeti, hogy nyilvánosságra hozza a közös titkukat, Gwyn fivére úgy dönt, a birtok vadőrét, Joshuát adja a lány mellé, hogy megvédje őt a zaklatótól. A megrögzött agglegény kötelességtudatból elvállalja a feladatot, pedig igazi kínzással ér fel számára egy ilyen szépség mellett lenni, akinek a bája a legkevésbé sem hagyja hidegen.

Gwyn a jóképű Joshua társaságában a legszívesebben maga mögött hagyná a múltját és a londoni úri társaságot is, ám flörtölési kísérleteit a hűséges testőre rendre figyelmen kívül hagyja. Idővel pedig már a lady maga sem tudja, mi a nagyobb kockázat: szembeszállni a zsarolójával, vagy felfedni igazi érzéseit a zord kísérője előtt…

„Tökéletesen megrajzolt karakterek egy sodró lendületű történetben – szenvedélyes érzékiséggel fűszerezve.” – Booklist

Ez a rejtvénygyűjtemény próbára teszi a megfigyelő és a logikai képességedet!

A fejtörők Mary Shelley közismert regénye, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz témájára épülnek, és egyfajta metszetet kínálnak a viktoriánus korról.

A gyűjteményt Dan Moore, hivatásos rejtvényszerkesztő állította össze (és ellenőrizte többszörösen).

A hagymás és gumós dísznövények pompás virágaikkal egész évben üde színfoltjai a kertünknek. A kora tavasszal nyíló szerény hóvirágtól és a színpompás krókuszoktól kezdve a nyár végén pompázó ciklámenig és liliomokig színek és formák tarka kavalkádjával ajándékoznak meg bennünket. Az Angol Királyi botanikus Kert (Kew Gardens) neves szakértői által összeállított különleges kötet hatvanhat hagymás és gumós virágos dísznövényt mutat be. Megismerhetjük a legszebben virágzó fajtákat, és sok hasznos tanácsot olvasatunk a szakszerű termesztésükről. E hasznos kézikönyv segítségével a legkisebb kertet, teraszt vagy erkélyt is kellemes,
virágokban pompázó szigetté varázsolhatjuk.
A KEW GARDEN, A VILÁGHÍRŰ BRIT KIRÁLYI BOTANIKUS KERT több mint 250 éves. Itt található a világ legváltozatosabb növénygyűjteménye, jelenleg több mint 19 000 fajt gondoznak itt féltő gonddal a szakemberek.

Ebben a szép és hasznos kézikönyvben a Kew Garden vezető konyhakertésze osztja meg velünk szakmai tapasztalatait: több mint hatvan konyhakerti növény termesztéséhez ad pontos útmutatót, nélkülözhetetlen tanácsokat. Arra ösztönzi a kezdő és tapasztalt kertészeket egyaránt, hogy az ízletes és tápláló zöldségek széles választékát termesszék, akár egy kicsi kertben is. A magvetéstől a betakarításig tizenkét kreatív ötlet segít abban, hogy egész évben saját friss zöldségeink tegyék változatossá, egészségessé az étkezésünket.

Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja hitt abban, hogy az álom jelenti a kulcsot az emberi elme megismeréséhez. A tudattalanról szóló elmélete rendkívül népszerűvé vált, beivódott a köztudatba, és a művészeteket is megihlette. Ám az azóta eltelt több mint egy évszázadban számos más elmélet, elképzelés született arról, hogyan is működünk.

Egyetlen rövid mondat is sokat elárul, új felismeréseket, nézőpontokat tár fel. A pszichológia történetének nagyjai – tudósok, teoretikusok és terapeuták – szólalnak meg ezeken a lapokon.

A látványosan tervezett kötet 100 magvas gondolat gyűjteménye az elmúlt kétszáz évből. Az idézetek tanítanak, inspirálnak, nem ritkán szórakoztatnak. A kiegészítő kommentárokból nemcsak a mondatok jelentésére derül fény, de kirajzolódik annak a tudósnak a pályaképe is, akinek a nevéhez az idézet fűződik.

A lenyűgöző, ám labilis mozicsillag, Jillian Croft és a híres színésztanár, Daniel Braddock három lánya szerető légkörben nőtt fel, még anyjuk tragikus halála után is. Ám évekkel később a feje tetejére áll az életük, amikor rálelnek egy orvosi dokumentumra, amely szerint Jilliannek nem lehetett gyermeke.
Míg Olivia és Eve szerint ez csak félreértés lehet, a furcsa és impulzív középső nővér, Rosalind nem hagyja annyiban a dolgot. Rosalind mindig is különcnek érezte magát magabiztos, sikeres nővérei mellett. Ha más adott neki életet, a végére jár.
Nyomozása Leila Allertonhoz, egy New Jersey-i operaénekeshez vezeti, akinek színes, összetartó családját Rosalind szívesen a magáénak tudná. A családtagok először melegen köszöntik az új szomszédot, ám a körülmények és az eltérő személyiségtípusok hamar összeütközésbe kerülnek, és az elképedt Rosalind el sem tudja képzelni, mit fognak érezni, amikor kiderül, miért is kereste fel őket valójában.

A Merkúr a retrográdban nem szokványos szerelmi történet, hiszen ritka, hogy az ember éppen akkor találja meg a szerelmet, amikor éppen életének legnagyobb tragédiájával néz szembe.
Szentesi Éva új kötete a sokáig elveszettnek hitt, majd lehetetlen helyzetben megtalált szerelem, a mégiscsak véget érő barátságok és az útkeresés regénye. Látlelet arról, hogyan értelmezi magát egy nő a 2020-as években gyerek nélkül, mit gondol önmagáról, a testéről, az életéről, és hogyan funkcionál egy párkapcsolatban, ha még nem tudott megküzdeni az örökölt anyai mintákkal.
Ennek a történetnek a főszereplője bárki lehet: lehet az olvasó, és lehet az író is. Bár Szentesi Éva azt vallja, csak az olvasó hiszi azt, hogy egy regény a szerzőről szól, mert valójában az író mindig az olvasóról ír.