Szerző: judit

Csukás István

(Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.)

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, ifjúsági szerző.

2000-től haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába.

Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár. Föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be.

A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.

Díjai, elismerései közül megemlítünk néhányat:

• 1977, 1987-József Attila-díj

• 1985-Andersen-díj

• 1999-Kossuth-díj

• 2016-A Magyar Érdemrend középkeresztje

• 2017-a Nemzet Művésze

Könyvtárunkban rengeteg könyve megtalálható, ezek közül csak párat említünk meg:

• De szép az erdő

• Pom pom meséi

• Mirr-Murr kaladjai

• Süsü, a sárkány

• Csukás István nagy mesekönyve

Súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2020. február 24-én.

(Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.)

Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 1998-ban posztumusz tagjává választotta.

Olvasta és iskolai füzetekbe másolta Ady, Babits, Baudelaire, Verlaine verseit, ekkor születtek első műfordítói kísérletei. Ez idő alatt köttetett életének jó néhány meghatározó barátsága: Kardos Pállal, Kardos Lászlóval, Juhász Gézával, Bay Zoltánnal, Gulyás Pállal. Jelentős hatással volt szellemi fejlődésére a Dienes családdal való kapcsolata. Osztálytársa volt Dienes Kató, akihez fűződő barátsága reménytelen szerelemmé vált.

1918. március 8-án hadiérettségit tett, március 15-től november elejéig katona; a debreceni tiszti iskolán évfolyamelső, ezért hadapród tizedesként gyalogsági kiképzőnek a lugosi tüzérezredhez került. A frontok összeomlása után Budapestre utazott, beiratkozott a Műegyetem gépészmérnöki karára, majd átment a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) magyar–német–latin szakára. A Tanácsköztársaság idején könyvtárügyi alkalmazott is volt.

Fontosabb díjai, elismerései:

• 1932, 1937, 1944 – Baumgarten-díj

• 1940 – Budapest Székesfőváros Arany János Érme

• 1943 – a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem Csokonai-díja

• 1994 – az Irodalompártoló Társaság díja

• 1954 – József Attila-díj

• 1957 – Kossuth-díj

Könyvtárunk megtalálható könyvei:

• Szabó Lőrinc összes versei

• Káprázat

• Tücsökzene

• Szavakkal nő a gyász

• A huszonhatodik év

• Lóci óriás lesz

• Könyvek és emberek az életemben

A magyar költészet kiemelkedő alakja, szívroham következtében hunyt el 57 éves korában.

Forrás:

Új magyar életrajzi lexikon

(Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.)

Nobel-díjas és Kossuth-díjas író, műfordító.

1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

„Nem az a fontos, hogy van vagy nincs, csakis és egyedül az, hogy miért hisszük, hogy van vagy hogy nincs.”(részlet: Nézőpont).

1929. november 9-én született Budapesten Kertész László kereskedő és Jakab Aranka fiaként. Tizennégy évesen, 1944-ben Auschwitzba deportálják, ahonnan a buchenwaldi, majd a zeitzi munkatáborba kerül. A táborok felszabadítását követően, 1945-ben tér vissza Budapestre, ahol a gimnázium befejezésével újságíróként és gyári munkásként is dolgozik, illetve katonai szolgálatatot teljesít. Az irodalmi sikert Kertész számára a rendszerváltást követő időszak hozza el. Elsősorban regényíróként ismert, de más műfajokban is jelentős teljesítményt mutatott fel.

Fontosabb díjai, elismerései közül megemlítünk néhányat:

1989 József Attila-díj

1995 Brandenburgi Irodalmi Díj

1996 Márai Sándor-díj

1997 Kossuth-díj

2002 irodalmi Nobel-díj

2003 a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat)

2011 Grande médaille de Vermeil (Vermeil-nagyérem, Párizs)

Könyvtárunkban megtalálható könyvei: Sortalanság

A nyomkereső

A kudarc

Egy történet

Valaki más

Életének 87. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában hunyt el.

Forrás:

Hamvas Béla

Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, 125 éve született.

Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.

Tíz éves korától zongorázott, később komponált is, olyan elhivatottsággal, hogy szülei sokáig úgy vélték, zenei pályára lép majd. Középiskolás éveiben Hamvas Béla mindemellett már írogatott, és e korai próbálkozásai között akadt olyan, ami meg is jelent.[

Hamvas Béla 1927-ben a Fővárosi Közlöny szerkesztőségének munkatársa volt, majd 1928 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban.

Első műve Három nap a Dunán túl 1912-ben.

Könyvtárunkban megtalálható művei:

• Karnevál 1-2-3

• Krízis és karnevál

• Öt géniusz

• Öt meg nem tartott előadás a művészetről

Irodalmi díjai:

• Kossuth-díj 1990

• Magyar Örökség díj 1996

1968. november 7-én, Budapesten halt meg agyvérzésben. Szentendrén temették el, sírját unokahúga, Nemoda Lászlóné (született Dániel Sára) kérése és Jókai Anna javaslata alapján nyilvánította védetté a Kegyeleti Bizottság.

Halála után felesége, Kemény Katalin gondozta (Dúl Antallal közösen) Hamvas Béla szellemi hagyatékát.

Forrás: Wikipédia

Új magyar életrajzi lexikon

Miről szól a Down-szindróma világnapja?

Az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban, majd 2012-től lett hivatalosan is március 21. a Down-szindróma napja az egész világon. Az esemény napjának kiválasztása is azért erre dátumra esett, mert ezzel utalnak a 21-es kromoszóma triszómiájára (21. 03.). A világon mindenhol ezen a napon különböző rendezvényeket, gálákat tartanak, ahol igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét az érintettekre, hogy jobban megérthessék azt a problémakört, amivel a Down-szindrómásoknak nap mint nap szembe kell nézniük. A hangsúly az elfogadáson van, és azon, hogy ezek a személyek is ugyanolyan tagjai lehessenek a társadalomnak, mint bárki más. Mindig van egy adott téma, amire épülnek a foglalkozások és az előadások (oktatás, barátok, munka, stb.) és a cél, hogy erről nyíltan, tabuk nélkül lehessen beszélni. Az alkalom jelképévé vált a sárga-kék ruhaviselet és színhasználat, valamint mozgalomként elterjedt a felemás, színes zoknik viselése ezen a napon. Bárki találkozhat élete során Down-szindrómás személlyel, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tudjon erről az állapotról és az emberek ne féljenek tőle, és főleg ne váljanak a Down-szindrómás személyek diszkrimináció áldozataivá.

Forrás: https://semmelweis.hu/…/03/21/a-down-szindroma-vilagnapja/

Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.

Kossuth-díjas író, költő, képzőművész, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia 2009-ben posztumusz tagjává választotta.

Szlovák származású apja István gyógyszertári laboráns és anyja Istenes Erzsébet mosónő fia. Gimnáziumból kimaradt, lakatosinas lett. A szakszervezetek politikai harcaiban való részvétele miatt feketelistára került. Tevékenyen részt vett különböző egyletek kulturális tevekénységében.

Munkássága:

Ő indította Magyarországon A Tett címmel az első avantgárd folyóiratot

1916-tól a Ma szerkesztője

1919 a Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja

1926-27-ben a Dokumentum című folyóirat szerkesztője

1928-tól az általa alapított Munka c. folyóirat szerkesztője.

Folyóiratai nagyban segítették a modern művészet értékeinek magyarországi megismertetését és elfogadtatását. Úgy gondolta, hogy művészet (műalkotás), nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak.

Könyvtárunkban megtalálható könyvei közül ajánljuk:

Az út vége

Anyám címére

Ahogyan elindultak

Csillagok, csillogjatok, virágok, virágozzatok.

Forrás: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/kassak-lajos#

Új Magyar Életrajzi Lexikon

„Vizet mindenkinek!” Ez a 2019-es világnap szlogenje, ami nagyon jól érzékelteti, milyen nagy kihívás ma a világban, hogy minden egyes ember számára elérhető legyen a tiszta víz.

A víz világnapja évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én ünnepelnek meg. Ilyenkor kiemelt figyelmet kap a téma, azonban fontos, hogy egész évben tisztában legyünk a víz fontosságával és az édesvíz készletek veszélyeztetettségével. Sajnos a fejlett országokban élők gyakran úgy tekintenek a vízre, mint megkérdőjelezhetetlen és vég nélkül rendelkezésre álló tényezőre. Hiszen a természetes körforgásnak köszönhetően újra és újra képes megújulni, tekintet nélkül arra, hogy milyen szennyező anyagok jutnak bele. Csakhogy láthatjuk, hogy az emberi tevékenységnek hála egyre több és látványosabb nehézséggel kell szembenéznünk a vizekkel kapcsolatban.

Forrás: https://www.bnpi.hu/…/vizet-mindenkinek-marcius-22-e-a…

Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

A Költészet Napja Magyarországon és a Költészet Világnapja nem ugyanaz.

Nem összetévesztendő a két esemény. Az előbbit József Attila születése napján április 11.-én ünnepeljük Magyarországon, az utóbbi egy világnap.

Forrás: http://napok.4t.hu/magy…/a-kolteszet-vilagnapja-marcius-21