Szerző: judit

1823. Madách Imre születésének éve. Január 21-én születik a nógrádmegyei Alsósztregova helységben. (Nemzetsége négyszáz év óta bírja a kis tót falut. Szüleinek ő az ötödik gyermeke. Atyja, idősebb Madách Imre császári és királyi kamarás, gazdag földesúr; anyja, Majthényi Anna, előkelő származású nemesasszony; mindketten katolikus vallásúak. Kastélyuk gazdag berendezésű, parkjuk regényes, birtokaikat szorgalmas jobbágyok művelik. A ház úrnője korán özvegységre jut; ettől kezdve jószágai gondozásának és családi körének él. Nevelőt, rajztanárt, táncmestert és francia társalkodónőt tart gyermekei mellett.) 1860-as évek elején nagy meglepetés érte a magyar irodalmat. Megjelent Madách Imre drámai költeménye: Az ember tragédiája. A remekmű egy csapásra a nemzeti irodalom klasszikusai közé emelte szerzőjét. Tagja volt : • 1862-ben mára Kisfaludy-Társaság • 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia is megtisztelte tagságával. Művei közül néhány: • Lantvirágok (1840) • Vadrózsák (1844) • A civilizátor (1859)

Több művéről információ:https://www.arcanum.com/hu/ 

1864. október 5-én Alsósztregován halt meg.

Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm

Molnár Miklós néven született 1921-ben Szekszárdon;

Édesanyja Szászy Jolán (1898–1983), édesapja Molnár Sándor (1888–1947) mérnök, bátyja Molnár Dénes (1919–2004) orvos. A szerzői nevet az apai nagyanyától, Mészöly Herminától veszi át, hivatalosan az 1950-es évektől viseli. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán tanul, summa cum laude minősítéssel diplomázik, majd Szekszárdon ügyvédbojtár; tanulmányait a Sorbonne-on szeretné folytatni, terve a háború miatt sosem valósulhat meg.

Fontosabb díjak, elismerések: • 1982 – Aszú-díj (Mozgó Világ) • 1986 – Déry Tibor-díj • 1988 – Magyar Művészetért Díj • 1988 – Örley-díj • 1988, 1989, 1991 – Az Év Könyve-díj • 1990 – Kossuth-díj • 1990 – Kortárs-díj • 1990 – Fitz József-díj • 1991 – Szekszárd díszpolgára • 1992 – a Nyitott Társadalom Alapítvány Díja • 1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja • 1994 – Üveggolyó-díj (Írók Boltja) • 1995 – a Soros Alapítvány Díja • 1996 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal • 1996 – Budapest díszpolgára Művei közül néhány: • Hétalvó puttonyocska; Ifjúsági, Bp., 1955 • Hamupipőke. Grimm meséje nyomán; átdolg. Molnár Ilona, Mészöly Miklós; Művelt Nép, Bp., 1956 (Bábszínpad) • Merre a csillag jár; Szépirodalmi, Bp., 1985 • Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról. Végleges változatok a hagyatékból; Szépirodalmi, Bp., 1991 Még több információ a műveiről:

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9sz%C3%B6ly_Mikl%C3%B3

Mészöly Miklós 2001. július 22-én hunyt el Budapesten. Hamvainak egy részét 2001. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben, másik részét a házaspár kisoroszi kertjében és Trieszt partján szórták szét

Forrás: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/meszoly-miklos#digitalizalt-muvek

Magyar kultúra napja.

1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Érdekesség a Himnuszról:  A Himnuszt számos idegen nyelvre lefordították már. Az angol és a német mellett többek között arab, héber, francia, kínai, olasz, spanyol és japán verziója is van. Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre állítólag annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a téma lekerült a napirendről, és nem sikerült véghezvinni a tervet.  2006-ban avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát.  Az emlékművön a kör sugarai mentén a vers sorai olvashatók, középen pedig egy bronzból készült Isten-alak látható. Ünnepnapokon az emlékmű hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét.  Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg, az első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.  Ugyan 1903-ban az Országgyűlés elismerte a magyar himnusznak a hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. A Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került hivatalosan. A Himnusz kézirata Kölcsey Ferenc távolabbi rokonságán keresztül Szenes Magda jóvoltából került több mint száz év kalandos vándorlás után, 75 éve, 1946-ban az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu, https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_kult%C3%BAra_napja

https://www.oszk.hu,

Mikszáth Kálmán életpályája és művei Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án az Ipolytól északra fekvő Szklabonyán (ma Szlovákia területén) született kisnemesi családban. Rimaszombatban és Selmecbányán végezte iskoláit, majd Budapesten.1870-ben Balassagyarmatra kerül megyei szolgálóbírónak. Feleségül veszi Mauks Ilonát, de a rossz anyagi körülmények és az asszony megbetegedése miatt, haza költözik a szülői házba. Az író egy időre Szegedre költözik, itt lesz a Szegedi Napló munkatársa (1878-1880). 1880-tól Budapesten élt, az Ország-Világ heti képeslap segédszerkesztője, 1881-1906 között a Pesti Hírlap munkatársa. Két elbeszélés-gyűjteménye, ami meghozza számára a sikert Tót atyafiak (1881), Jó palócok (1882). Művei közül párat megemlítünk: • Szent Péter esernyője (1895) • Beszterce ostroma (1895) • A két koldusdiák (1886) • A beszélő köntös (1889) • A fekete város (1910) Műveiről a következő oldalon lehet még információt találni:

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Mikszath-mikszath-osszes-muve-2A85B/

A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság (1882-1883), és az MTA tagja. Kitüntetései az MTA nagyjutalma (1908) és Péczely-jutalma (posztumusz, 1913). Budapesten halt meg 1910 május 28-án. Sokszor mondták, sokszor le is írták, hogy Mikszáth Kálmán a magyar irodalom legnagyobb regényírója. Ővele vált teljessé a magyar irodalom XIX.százada.

Forrás: Újmagyar életrajzi lexikon,A magyar irodalom arcképcsarnoka.

Jómódú orvos fia, Molnár Ferenc (drámaíró, író) 1878-ban Budapesten született. Jogot hallgatott a budapesti és a genfi egyetemen, ezt követően 1897-től Budapesten újságíró. Ettől kezdve kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. Bp-i Napló, A Hét, Az Est- lapok és a Pesti Hírlap állandó munkatársa volt. A Petőfi Társaság (1901), Kisfaludy Társaság tagja (1917). Az I világháború idején Az Est harctéri riportere. Kitüntetési A Francia Becsületrend lovagja (1927), Corvin-koszorú (1935), Magyar Örökség Díj (posztumusz 2005). • 1902-ben első színdarabja A doktor úr • 1907-ben első prózai sikere A Pál utcai fiúk • 1909-ben életkép Liliom • 1910-ben színpadi siker A testőr • 1920-ben dráma A hattyú Még több művéről a következő linken lehet találni információt:

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/molnar-ferenc#bibliografia

1939-ban az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban élt és dolgozott haláláig. 1952. április 2-án halt meg New Yorkban.

Forrás: Új Magyar életrajzi lexikon