Barni szomorúan sétál anyával hazafelé az oviból a lomtalanítástól koszos utcán, amikor két kirakott plüss szólítja meg: Elek és Benő. Senki más nem hallja és érti őket, csak ő!
Hiába tiltakozik anya, a vízilóforma és az elefántféle hamarosan beköltözik hozzájuk, és a kisfiú elválaszthatatlan barátai lesznek. Segítenek eldönteni Barninak, hogy milyen jelmezt vegyen fel az ovis farsangra, kitalálni, hogyan barátkozzon össze Lolkával és mit adjon anyának a szülinapjára. A kisfiú megosztja velük legnagyobb bánatát is: apa nem jön haza többet, mert autóbaleset érte. A plüssök segítségével végre meg tudják beszélni anyával a történteket, Barni pedig megerősödve, bátran vághat neki az iskolának.
Szerző: judit
Jeles napok , Göncz Árpád
Magyar Kódex : Magyarok a 20. században.
Családi farsang délelőtt
Várunk minden érdeklődőt szeretettel, február 19-én családi szombat délelőttünkre!
Szabóné Andi vezetésével egy új technikával ismerkedhetünk meg. 🤡😊 A program ingyenes, jelentkezéshez kötött, de a létszám korlátozott! Ha felkeltettük figyelmét jelentkezzen a plakáton feltüntetett elérhetőségünk egyikén! 😄
Rákellenes világnap
Rákellenes világnap február 4.
Ma van a rák világnapja, ez a betegség a második vezető halálok a bolygón. Világszerte tízmillió ember hal meg évente rákbetegségek következtében, holott a halálozások akár egyharmada megelőzhető lenne. Ha nem teszünk semmit az elkeserítő statisztikai adatok csökkentéséért, akkor a szakértők szerint 2030-ra már 13 millió daganatos megbetegedés okozta halálesettel kell számolni.
Forrás:https://index.hu/techtud/2021/02/04/rak-vilagnap-halalozas/
Jeles napok, Csoóri Sándor
Csoóri Sándor (1930. – 2016.)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait betegsége miatt félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja. Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Hosszan tartó szenvedés után hunyt el 2016. szeptember 12-én, Budapesten.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cso%C3%B3ri_S%C3%A1ndor_(k%C3%B6lt%C5%91)
Gyerekverseket már a az 1960-as évektől írt. 2018-ban jelent meg összegyűjtött posztumusz gyerekvers-kötete. Ismertebb gyermekvers könyvei:
• Lekvárcirkusz bohócai (1969)
• Lábon járó verőfény (1987)
• Hova megy a hegy? (2011)
A Tisza élővilágának emléknapja
A Tisza élővilágának emléknapja február 1.
A folyó ökológiai katasztrófáját követően az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. Azt mondhatjuk, hogy mostanra már regenerálódott a folyó élővilága. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”.
Holokauszt emléknap
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója.
Forrás: https://m.youtube.com/watch?v=aW18Axb8dkA
Jeles napok, Ady Endre
103 éve hunyt el Ady Endre. Ady Endre 1877. november 22-én született Észak-Erdélyben, a Szilágy megyei Érmindszenten. (Az Ér patak mellett.) Édesapja Ady Lőrinc nemes, édesanyja Pásztor Mária. Ady Endre korának egyik legellentmondásosabb figurája volt. Már a közélet vele egykorú szereplői is hol a legnagyobb költőegyéniségként, hol pedig a nemzet megkárosítójaként emlegették. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. Első versét kedves tanára, Kincs Gyula jelentette meg A.E. monogrammal 1896. március 22-én a zilahi Szilágy c. lapban(Március 20). Rengeteg és széleskörű a költészete, csak néhányat megemlítve: • Góg és Magóg fia vagyok én… (1905) • Héja-nász az avaron (1905) • Temetés a tengere (1906) • Párizsban járt az ősz (1906) • Lédával a bálban (1907) • A föl-földobott kő (1909) Verseiről, műveiről még több ismeret található a következő oldalon:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok
1919. január 12-én súlyos állapotban vitték be a Liget szanatóriumba. 1919. január 27-én halt meg. Ünnepélyes temetésén Babits Mihály, Jászi Oszkár és Móricz Zsigmond búcsúbeszédet.
Új magyar életrajzi lexikon
Jeles napok, Fekete István
Fekete István (1900.Január 25.-1970.Június 23.) író, számos ifjúsági regény és állati történetek szerzője.
Jókai után a legolvasottabb magyar író.
Felülmúlhatatlan természetírásain, ifjúsági elbeszélésein és csodálatos állatregényein generációk sora nevelkedett. Bár a múlt rendszer igyekezett teljesen ellehetetleníteni, minden idők egyik legolvasottabb magyar írója mégis nemzedékek tanítómestere lett, aki ma is ott rejtőzik a somogyi dombok között, a Kis-Balaton nádasaiban.
10 nyelven, 12 országban, 45 kiadásban láttak napvilágot legismertebb művei.
Legismertebb Művei:
• Bogáncs (1957)
• Lutra (1955)
• Vuk (1965)
• Kele (1955)
• Csí – és más elbeszélések (1940)
• Hu (1966)
• Fekete István egyéb regényei és rövid történetei
• A Koppányi aga testamentuma (1937)
• Zsellérek (1939)
• Kittenberger Kálmán élete (1962)
• Barangolások (1968)
• Huszonegy nap (1965)
• Tíz szál gyertya (1948)
• Őszi vásár (1962)
• Köd (1960) Gyeplő nélkül (1947)
Forrás: https://www.keszichannel.hu/…/3023-az-utat-nem-vegig… https://antikvarium-konyv.com/fekete-istvan/