Kategóriák
Hírek

Március 15.

Lakiteleki Községi Könyvtár következő kvízjátéka március 15-re, mely nem csak felnőtteknek, gyerekeknek is készült.
Kellemes időtöltést kívánunk! 😊🇭🇺

Ne felejtsék‼️ Azok akik:
– minden kvízjátékot megfejtenek,
– 5 különböző témakörben helyes megfejtést küldenek be,
-vagy legalább 5 kvízjátékon részt vesznek
az év végi karácsonyi kvízjáték után sorsoláson vesznek részt❗️

Felnőtteknek:https://docs.google.com/…/1FAIpQLSc8fi2p2U7…/viewform…

Gyerekeknek:https://docs.google.com/…/1FAIpQLScG8UXdpaJ…/viewform…

Március 15.

Kategóriák
Hírek

Vadvilág világnapja

Beporzók

Kategóriák
Hírek

Jeles évfordulók: Békéért küzdő írók világnapja

Békéért küzdők világnapja

Kategóriák
Rendezvények

Egyedi könyvjelző, hónapról-hónapra!

✏️Színezés során nincs jó vagy rossz megoldás. A lényege, hogy élvezzük a magunkra fordított időt, melyet kiszakítva töltünk a napi problémákból, a zsúfolt időbeosztásból. A szakértők szerint igen sokat tehetünk a boldogságunkért, ha – nem törődve mások véleményével – a szabadidőnket színezéssel töltjük. 💬Jó alkalom erre ha eljössz a Lakiteleki Községi Könyvtárba, ahol megalkothatod saját, egyedi könyvjelződet hónapról-hónapra. Az elkészült műveket szívesen vesszük, ha meg is osztod az oldalunkon 😍

Kategóriák
Hírek

Jeles évfordulók: Arany János

Ma 205 éve született Arany János.
(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor mellett Arany János a XIX. század harmadik nagy magyar költője.
Elbeszélő költeményei a magyar epika csúcspontjai.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, mellyel elnyerte a Kisfaludy Társaság komikus eposzra kiírt pályadíját.
Igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.
1847-ben a Toldival újabb pályadíjat nyert, egyben elnyerte a Petőfi barátságát is.
Újabb nagyobb műve a Toldi estéje.
1848-49-i szabadságharc idején több forradalmi hangvételű verset írt.
Utolsó jelentős művét, a Toldi szerelmét 1879-ben fejezte be .
1879-től főként a hun trilógiával foglalkozott
A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja.
A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették.
1882 őszén séta közben megfázott, rövid betegség után meghalt.
Forrás:
Új Magyar Életrajzi Lexikon
Kategóriák
Hírek

Miért jó könyvtárba járni?

Kedves olvasóink, könyvtár látogatóink!

Szeretnénk egy új lehetőséget kínálni, hogy véleményüket, ajánlásukat megosszák egymással a Lakiteleki Községi Könyvtárba📚📖

Minden kötelezettség és név nélkül tehetik mindezt‼️

Mai napon már fel is kerül néhány vélemény és könyvajánló a faliújságunkra ❤️

Köszönjük!

Miért jó...?

 

 

Kategóriák
Hírek

Jeles évfordulók: Csukás István

Csukás István ifjúsági író, költő halálának 2 éves évfordulója van ma.
Kisújszálláson, 1936. április 2-án született. Arcvonásaik alapján anyját, Varró Margitot kun, apját jász származásúnak gondolta.
Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár.
1957-ben abbahagyta tanulmányait. Írásaiból élt, majd több lapnál is dolgozott.
1968-71-ben a Magyar Televízió munkatársa volt, 1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági könyvkiadó főszerkesztője.
Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet.
Jelentős elismerései közül csak néhányat megemlítünk:
• 1977-ben és 1987-ben József Attila díj
• 1975-ben az Év Legjobb Gyermekfilmje díj
• 1984-ben Andersen-diplomát és a Művészeti Alap Irodalmi díj
• 1987-ben az Év Könyve Jutalom
• 1989-ben Déry Tibor Jutalom
• 1990-ben SZOT díj.
• 2017-ben a Nemzet művésze díjban részesült.
Népszerű gyermek és televíziós sorozatai:
• Pom-Pom meséi
• Süsü a sárkány
• Mirr-Murr, a kandur.
Még több művéről a következő oldalunkon, az on-line katalógusban van lehetőség megnézni könyvtárunkban mi található meg:
https://lakitelekikonyvtar.hu/
Súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2020. február 24-én.
Forrás:
https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csukas-istvan#bibliografia
Új magyar irodalmi lexikon.
Kategóriák
Hírek

1000. olvasónk !

Hozzánk érdemes betérni, mert minden olvasó fontos a számunkra 😉🥰

1000. olvasó

Kategóriák
Hírek

Felhívás kvízjátékra!

Felhívás kvízjátékra❗️
A következő kvízjátékunk a farsanghoz kapcsolódik, mely az alábbi linken érhető el!
Aki lemaradt az előzőről, még visszakeresheti facebook oldalunkon vagy elérheti az alábbi linken :
Sok sikert a játékhoz! 😊
Kvízjátékra felhívás
Kategóriák
Hírek

Jeles évfordulók: Jókai Mór

 

197 éve született Jókai Mór
Jókai Mór: író, újságíró, szerkesztő.
Komáromban, 1825. február 18-án született.
Apja Jókay József ügyvéd és anyja Pulay Mária legkisebb gyermeke, a jómódú nemesi család református szellemben nevelték.
1841-42-ben a pápai református kollégiumba került, ennek önképzőkörében olvasta fel első, nyomtatásban is megjelent elbeszélését. Itt ismerkedik meg Petőfi Sándorral, akivel szoros barátság alakult ki.
Jókai munkáságai közül néhány:
• Az aranyember
• A kőszívű ember fiai
• Egy magyar nábob
• Fekete Gyémántok
• Szegény gazdagok
• Névtelen vár
1870-es évekig elképesztő mennyiségű, mintegy 100 kötetet írt meg.
Tagja az MTA-nak, a Kisfaludy Társaságnak. Alapító elnöke volt a Petőfi Társaságnak.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának.
1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel.
Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Forrás:
Új magyar életrajzi lexikon

Jókai Mór