Kategóriák
Hírek

Jeles napok , Göncz Árpád

100 éve született Göncz Árpád
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.)
Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt, teniszjátékos és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten, 1922. február 10-én.
Gyermekkorában Budán, a Bors [ma: Hajnóczy József] utcában lakott nagyszüleivel. Az Új Iskolába járt elemibe, majd 1932-ben beiratkozott a Werbőczy Gimnáziumba, ahol jelesre érettségizett. Fiatalon tagja volt a cserkészmozgalomnak.[9][10] 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok, ezzel egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult (a mai: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar), ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt. Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.
József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus.
1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt.
1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért.
1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette át magyarra. A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak.
1989-ben az Írószövetség elnökévé választották.
1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.
1990. augusztus 3-án az országgyűlés Göncz Árpádot, az SZDSZ politikusát választotta köztársasági elnöknek.
Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Köztársasági elnökként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ő volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában.
2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását.

Magyar Kódex : Magyarok a 20. században.

https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6ncz_%C3%81rp%C3%A1d

Göncz Á.

Kategóriák
Hírek Rendezvények

Családi farsang délelőtt

Várunk minden érdeklődőt szeretettel, február 19-én családi szombat délelőttünkre!

Szabóné Andi vezetésével egy új technikával ismerkedhetünk meg. 🤡😊 A program ingyenes, jelentkezéshez kötött, de a létszám korlátozott! Ha felkeltettük figyelmét jelentkezzen a plakáton feltüntetett elérhetőségünk egyikén! 😄

 

Farsangi családi de.

Kategóriák
Hírek

Rákellenes világnap

Rákellenes világnap február 4.

Ma van a rák világnapja, ez a betegség a második vezető halálok a bolygón. Világszerte tízmillió ember hal meg évente rákbetegségek következtében, holott a halálozások akár egyharmada megelőzhető lenne. Ha nem teszünk semmit az elkeserítő statisztikai adatok csökkentéséért, akkor a szakértők szerint 2030-ra már 13 millió daganatos megbetegedés okozta halálesettel kell számolni.

Forrás:https://index.hu/techtud/2021/02/04/rak-vilagnap-halalozas/

Rákellenes világnap

Kategóriák
Hírek

Jeles napok, Csoóri Sándor

 

Csoóri Sándor (1930. – 2016.)

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait betegsége miatt félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja. Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Hosszan tartó szenvedés után hunyt el 2016. szeptember 12-én, Budapesten.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cso%C3%B3ri_S%C3%A1ndor_(k%C3%B6lt%C5%91)

Gyerekverseket már a az 1960-as évektől írt. 2018-ban jelent meg összegyűjtött posztumusz gyerekvers-kötete. Ismertebb gyermekvers könyvei:

• Lekvárcirkusz bohócai (1969)

• Lábon járó verőfény (1987)

• Hova megy a hegy? (2011)

 

Csoóri SándorA kép helyettesítő szövegét a automatikusan a kép címe lett. Biztos, hogy ez megfelelően leírja a kép tartalmát? Ha nem, akkor légy szíves javítsd ki.

Kategóriák
Hírek

Adó 1%

Adó 1%

Kategóriák
Hírek

A Tisza élővilágának emléknapja

 

A Tisza élővilágának emléknapja február 1.

A folyó ökológiai katasztrófáját követően az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. Azt mondhatjuk, hogy mostanra már regenerálódott a folyó élővilága. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”.

Forrás:https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2020/02/01/tisza-elovilaganak-emleknapja-emleknap-tisza-cianszennyezes/?fbclid=IwAR3tGssYe0YnAZCAyyjhEXPKUnRzsc3OMcFPoMjHq6lPj6Fhf3GQxDMvzLY http://www.agoradebrecen.hu/wp-content/uploads/0201-A-Tisza-elovilaganak-emleknapja.pdf

Tisza élővilágának

Kategóriák
Hírek

Holokauszt emléknap

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója.

Forrás: https://m.youtube.com/watch?v=aW18Axb8dkA

 

Holokauszt

Kategóriák
Hírek

Jeles napok, Ady Endre

 

103 éve hunyt el Ady Endre. Ady Endre 1877. november 22-én született Észak-Erdélyben, a Szilágy megyei Érmindszenten. (Az Ér patak mellett.) Édesapja Ady Lőrinc nemes, édesanyja Pásztor Mária. Ady Endre korának egyik legellentmondásosabb figurája volt. Már a közélet vele egykorú szereplői is hol a legnagyobb költőegyéniségként, hol pedig a nemzet megkárosítójaként emlegették. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. Első versét kedves tanára, Kincs Gyula jelentette meg A.E. monogrammal 1896. március 22-én a zilahi Szilágy c. lapban(Március 20). Rengeteg és széleskörű a költészete, csak néhányat megemlítve: • Góg és Magóg fia vagyok én… (1905) • Héja-nász az avaron (1905) • Temetés a tengere (1906) • Párizsban járt az ősz (1906) • Lédával a bálban (1907) • A föl-földobott kő (1909) Verseiről, műveiről még több ismeret található a következő oldalon:

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok

1919. január 12-én súlyos állapotban vitték be a Liget szanatóriumba. 1919. január 27-én halt meg. Ünnepélyes temetésén Babits Mihály, Jászi Oszkár és Móricz Zsigmond búcsúbeszédet.

Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/8-a-magyar-irodalom-a-xx-szazad-elso-harmadaban-2885/ady-endre-2C32/ady-endre-elete-2C33 http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/aeelet1.htm

Új magyar életrajzi lexikon

 

Ady Endre

Kategóriák
Hírek

Jeles napok, Fekete István

 

Fekete István (1900.Január 25.-1970.Június 23.) író, számos ifjúsági regény és állati történetek szerzője.
Jókai után a legolvasottabb magyar író.
Felülmúlhatatlan természetírásain, ifjúsági elbeszélésein és csodálatos állatregényein generációk sora nevelkedett. Bár a múlt rendszer igyekezett teljesen ellehetetleníteni, minden idők egyik legolvasottabb magyar írója mégis nemzedékek tanítómestere lett, aki ma is ott rejtőzik a somogyi dombok között, a Kis-Balaton nádasaiban.
10 nyelven, 12 országban, 45 kiadásban láttak napvilágot legismertebb művei.
Legismertebb Művei:
• Bogáncs (1957)
• Lutra (1955)
• Vuk (1965)
• Kele (1955)
• Csí – és más elbeszélések (1940)
• Hu (1966)
• Fekete István egyéb regényei és rövid történetei
• A Koppányi aga testamentuma (1937)
• Zsellérek (1939)
• Kittenberger Kálmán élete (1962)
• Barangolások (1968)
• Huszonegy nap (1965)
• Tíz szál gyertya (1948)
• Őszi vásár (1962)
• Köd (1960) Gyeplő nélkül (1947)

Forrás: https://www.keszichannel.hu/…/3023-az-utat-nem-vegig… https://antikvarium-konyv.com/fekete-istvan/

 

Kategóriák
Hírek

Jeles napok, Madách Imre

 

 

1823. Madách Imre születésének éve. Január 21-én születik a nógrádmegyei Alsósztregova helységben. (Nemzetsége négyszáz év óta bírja a kis tót falut. Szüleinek ő az ötödik gyermeke. Atyja, idősebb Madách Imre császári és királyi kamarás, gazdag földesúr; anyja, Majthényi Anna, előkelő származású nemesasszony; mindketten katolikus vallásúak. Kastélyuk gazdag berendezésű, parkjuk regényes, birtokaikat szorgalmas jobbágyok művelik. A ház úrnője korán özvegységre jut; ettől kezdve jószágai gondozásának és családi körének él. Nevelőt, rajztanárt, táncmestert és francia társalkodónőt tart gyermekei mellett.) 1860-as évek elején nagy meglepetés érte a magyar irodalmat. Megjelent Madách Imre drámai költeménye: Az ember tragédiája. A remekmű egy csapásra a nemzeti irodalom klasszikusai közé emelte szerzőjét. Tagja volt : • 1862-ben mára Kisfaludy-Társaság • 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia is megtisztelte tagságával. Művei közül néhány: • Lantvirágok (1840) • Vadrózsák (1844) • A civilizátor (1859)

Több művéről információ:https://www.arcanum.com/hu/ 

1864. október 5-én Alsósztregován halt meg.

Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm

Madách