A magyar mondókakincs gyöngyszemeit tartalmazó kötet a legkisebbekhez és a már olvasni tanulókhoz szól. A népköltések rímeit, ringatóit és magyar szerzők – Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Benedek Elek, Kosztolányi Dezső, Gyulai Pál – verseit, verses meséit Rippl Renáta elbűvölő illusztrációi kísérik.
Hetedhét Hugó, a becsületes földönfutó éjszakai szállást keres a városszéli erdőben. Búbanya, a barlanglakó útbaigazítása nyomán elérkezik a Kóbor Szállóba, és megismerkedik annak különös lakóival: Rebekával, a beszélő macskával, Bolíviával, a lustakötés címzetes egyetemi tanárával, Lust Alfonzzal, a nyugalmazott operaénekessel és Gizikével, a Kóbor Szálló nagylelkű háziasszonyával.
És hogy mi köze van Rikinek, ennek a borzas, szőke kislánynak, Dínónak, a szabadságra vágyó rottweilernek, és Sunyi Sanyinak, a rettegett rablónak a Kóbor Szállóhoz? Kiderül a meséből!
Varázslatos, érzékeny meseregény Molnár T. Esztertől (Egy majdnem normális család, Szabadesés) Molnár Jacqueline (Robotok, A hétfejű tündér, A részeg elefánt, Belvárosi gyümölcsök stb.) színpompás rajzaival – sok-sok humorral, emberismerettel, empátiával.
Ha szeretitek Lázár Ervint, ez a mese is tetszeni fog!
Két sebzett szívnek
van-e második esélye az igaz szerelemre?
Amikor Jolene Broussard megörökli a Magnólia Fogadót, ezt a kelet-texasi fenyvesekben megbújó viktoriánus épületet, egy álom válik valóra a számára. Jolene, aki állandó bűntudatban él, amiért nem tudta megmenteni önpusztító anyját, tudja, hogy a nagynénje és nagybátyja vendégháza új életet és szerető otthont kínálhat neki. Csak egy bökkenő akad: a makacs és rosszkedvű ács, Tucker Malone, aki felerészben a Magnólia Fogadó tulajdonosa, és aki poros cowboycsizmájával egyenesen Jolene álmainak a kellős közepébe tapos.
A felesége halála óta Tucker a saját bűntudata és démonai miatt ugyanolyan zárkózott, mint Jolene. A legkevésbé sem számít arra, hogy új üzleti partnere olyan érzést éleszt benne, amiről azt hitte, örökre elveszett. A bizalmatlan Jolene pedig talán egy rokon lelket talált – valakit, akinek segíthet, és akire támaszkodhat.
A Magnólia Fogadó felújítása a saját sebeik begyógyításához is az első lépés lehet. Képesek lesznek elengedni a múltat, és egymásban bízva nekivágni a jövőnek?
Az elmúlt száz év egyik legfontosabb memoárját tartja kezében az olvasó. Kozma Miklós hiteles visszaemlékezéseit mindenkinek ismernie kell, aki érteni akarja a 20. századi magyar történelmet. Magyarország összeomlásának hónapjait, a Károlyi Mihály nevéhez köthető puccsot egy olyan szemtanú írja le, akinek becsülete, tisztessége, szavahihetősége megkérdőjelezhetetlen. Nem véletlen, hogy a máig ható és uralkodó marxista történetírás megpróbálta a történelem süllyesztőjébe rakni ezt a könyvet, onnan hozzuk most vissza mi is. A visszaemlékezés nemcsak a történelmi hitelesség szempontjából érdekes, hanem azért is, mert Kozma Miklós ott volt, ahol kevesen, olyan személyeket, vezetőket ismert, akik testközelből látták azt a gyilkos kataklizmát, amit Károlyi Mihály és bolsevista elvtársai hazánkra szabadítottak. A könyv megdöbbentő, az olvasók által nem ismert képet és hiteles leírást ad a korszakról. Kozma Miklós memoárja tökéletesen kiegészíti Lukachich Géza Magyarország megcsonkításának okai című visszaemlékezését, illetve igazolja Raffay Ernő kutatásait. Ezekkel együtt érthető meg, hogy mi történt száz éve: az ország megszállását tudatosan előkészítették, Károlyi Mihály szabadkőműves kormánya nem egyik napról a másikra vette át a hatalmat és a bolsevik diktatúra sem váratlanul szabadult rá az országra. A Kárpátia Stúdió most is egy olyan könyvet mutat be az olvasóknak, amelyik megismerteti a lényeget és segíti a tisztánlátást. Mármint azok számára, akik erre igényt tartanak.
Magyarország összeomlását az állami támogatásokból működő fősodratú történetkutatás ma is meghamisítva mutatja be. Pedig rengeteg új adat, megcáfolhatatlan bizonyíték került elő azzal kapcsolatban, hogy hazánk szétzüllesztése két évtizedes államellenes összeesküvés eredménye volt, amelynek szálai a szabadkőműves páholyokba vezetnek. Elég csak Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség vagy Politizáló szabadkőművesség című könyvére gondolnunk.
Az 1900-as évek elejétől kezdve elképesztő támadássorozat indult a magyar állam intézményei ellen, amelyek célja a katolikus egyház, a magyar identitás és kultúra felszámolása. Így sodródik bele hazánk az első világháborúba, a bomlasztó erők pedig mindent megtesznek azért, hogy káros tevékenységüket a hadseregben is eredményesen fejthessék ki, hogy aztán majd az összeomlással felszínre kerüljön az a csőcselék, amely valóra váltja az országvesztők céljait.
Ezeket az utolsó drámai napokat mutatja be Lukachich Géza visszaemlékezése, aki hiteles szemtanúja volt a budapesti eseményeknek, katonai parancsnokként pedig megpróbált
Maderspach Viktor Erdély szülöttje volt, valamikor hatalmas birtokok ura, hiszen a Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páreng-havasok jó része a Maderspach-birtokhoz tartozott. Ebben az elhagyatott vadon világban nőtt fel, itt szívta magába a természet iránti szeretetet, és itt tanulta meg, mit jelent a szabadság, mit jelent imádni a szülőföldet.
Az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, a háborúban merész és rendkívüli megbízatásokat hajtott végre. Amikor 1916 augusztusának legvégén Románia megtámadta Erdélyt, Maderspach Viktor – aki éppen odahaza volt szabadságon – kieszközölte, hogy ne kelljen visszatérnie az ezredéhez, s mint a terepet kiválóan ismerő felderítő, önkéntes katonákból szervezett vadászezredével részt vett a betolakodók ellen vívott súlyos harcokban. Az igazi gerilla harcmodort követő, mindenre elszánt csapatával végrehajtott sikeres akciói nagyban hozzásegítették a hadvezetést ahhoz, hogy gyorsan és csúfosan visszaszorítsák Erdélyből a hódítókat, majd Bukarest elfoglalása után a demoralizált ellenséget a Fekete-tengerig üldözzék.
Rubin Eszter író, gasztronómus és Farkas-Boross Zita funkcionális táplálkozási tanácsadó új életmódkönyve a változtatás lehetőségét kínálja nekünk. A kötet részletesen áttekinti a „néma betegség”, azaz a krónikus gyulladás kialakulásának körülményeit, emésztőrendszerünk működését, valamint azokat a környezeti tényezőket is, amelyek befolyással lehetnek az egészségünkre. Mindez elvezet minket egy olyan étkezési irányzathoz, amely Magyarországon még kevéssé elterjedt, ám a külföldi gyakorlatban kifejezetten eredményesnek számít. Ez a gyulladáscsökkentő étrend, amelynek alapja a nehezen emészthető, a belekben könnyen fermentálódó szénhidrátok kiküszöbölése. A könyv újszerű megközelítése segít eligazodni a helyes alapanyagválasztásban, amely nagymértékben javíthatja az új népbetegségek: a SIBO-hoz, az IBS-hez és a refluxhoz kapcsolódó emésztési problémákat is.
Dov terroristák elleni harca folytatódik, ám a küzdelem ezúttal még személyesebb, mert a hozzá legközelebb állók élete van veszélyben.
A hamis személyazonosság álcája nem képes megvédeni egy számára fontos személyt, akit elrabolnak. De ki is ő valójában? Mindenkinek vannak rejtegetnivalói, ám amikor a holtak titkai nem maradhatnak tovább a felszín alatt, a törékeny világ darabjaira hullik. Dovnak erősnek kell lennie, és megmozgatni kapcsolati hálóját, hogy a szeretteit újra biztonságban tudhassa.
Szíriai összecsapás, török támadás, orosz katonai alakulatok, a CIA befolyása – többek között ezek teszik elképesztően izgalmassá és letehetetlenné Bihary Péter A holtak arca című sorozatának második kötetét, amelyben Dov újabb kihívások elé néz.
Egy felejthetetlen út, egy mindent elsöprő szerelem Maggie Dawes világhírű fotográfus, aki állandóan utazik, új témák után kutatva. 2019-ben egy lesújtó diagnózis után a karácsonyt New Yorkban kénytelen tölteni, és egyre inkább az asszisztense segítségre szorul. Ahogy az év a vége felé közeledik, Maggie egy évtizedekkel korábbi utazás és szerelem történetét meséli el a fiúnak, amely alapjaiban rendítette meg az életét. 1996-ban ugyanis minden megváltozott Maggie számára, amikor tizenhat évesen az addig alig ismert nagynénjéhez küldték egy évre. Az asszony egy gyönyörű, kis szigeten élt az amerikai partok mellett, Maggie mégis csak arra tudott gondolni, mennyi mindent kell otthagynia: a barátait, a családját, az egész addigi életét… Ám mindez megváltozott, amikor megismerkedett Bryce-szal, aki az utolsó évét töltötte a szigeten, mielőtt megkezdte volna a tanulmányait a tisztképző akadémián. A fiú felejthetetlenné tette Maggie ott töltött napjait: feltárta előtte a sziget csodáit, és beavatta a fényképezés titkaiba. A hosszú hónapok során pedig mindkettőjük számára egyértelművé vált, hogy életük szerelmét találták meg a másikban. Csakhogy a sorsuk máshogy alakult, mint azt szerették volna…
A HANGA ÉS VÁRKONY regényekben a klasszikus ifjúsági kalandregények és a krimi legjobb, legnemesebb hagyományai elevenednek meg, olyan remek ötvözetben, ahogy azt például Erick Kästner Emil-könyveiben már megtanulhattuk.
A kiskamasz főhősök, Hanga és Várkony alakja köré szerveződő történetekben kitalált, mégis nagyon ismerős, könnyen (meg)szerethető hazai helyszíneken játszódnak az események.
A kövesparti könyvtárban érthetetlen dolgok történnek. Várkony képtelen kikölcsönözni a kötelező olvasmányt, néhány nap múlva pedig a könyvtár raktárául szolgáló régi mozitermet megszállja egy művészkompánia. Hanga nem tud a nyomozásra koncentrálni, hiszen elvállalta A Pál utcai fiúk színpadi változatának rendezését, és az anyukáját is le kell beszélnie arról, hogy egyik napról a másikra visszaköltözzenek a fővárosba.